„Principia Mathematica” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{más|Philosophiae Naturalis Principia Mathematica}} |
{{más|Philosophiae Naturalis Principia Mathematica}} |
||
[[Fájl:Pmdsgdbhxdfgb2.jpg|200px|right|thumb|A ''Principia Mathematica to *56'' rövidített változatának címlapja.]] |
[[Fájl:Pmdsgdbhxdfgb2.jpg|200px|right|thumb|A ''Principia Mathematica to *56'' rövidített változatának címlapja.]] |
||
A '''''Principia Mathematica''''' (''A matematika alapjai'') a matematika megalapozásáról szóló háromkötetes munka, melyet [[Alfred North Whitehead]] és [[Bertrand Russell]] írt és 1910-ben, 1912-ben és 1913- |
A '''''Principia Mathematica''''' (''A matematika alapjai'') a matematika megalapozásáról szóló háromkötetes munka, melyet [[Alfred North Whitehead]] és [[Bertrand Russell]] írt és 1910-ben, 1912-ben és 1913-ban publikált. |
||
A mű, mely nem keverendő Russell 1903- |
A mű, mely nem keverendő Russell 1903-as ''Principles of Mathematics'' művével, kísérlet arra, hogy az összes matematikai igazságot egy jól definiált, [[axióma|axiómákból]] és a [[szimbolikus logika]] [[következtetési szabály]]aiból előálló rendszerből származtassuk. Az egyik fő ihletője és hajtóereje [[Gottlob Frege|Frege]] korábbi logikával kapcsolatos munkája volt, mely a Russel által megtalált paradoxonokhoz vezetett. |
||
[[Kategória:Matematikai könyvek]] |
[[Kategória:Matematikai könyvek]] |
A lap 2013. december 28., 22:25-kori változata
A Principia Mathematica (A matematika alapjai) a matematika megalapozásáról szóló háromkötetes munka, melyet Alfred North Whitehead és Bertrand Russell írt és 1910-ben, 1912-ben és 1913-ban publikált.
A mű, mely nem keverendő Russell 1903-as Principles of Mathematics művével, kísérlet arra, hogy az összes matematikai igazságot egy jól definiált, axiómákból és a szimbolikus logika következtetési szabályaiból előálló rendszerből származtassuk. Az egyik fő ihletője és hajtóereje Frege korábbi logikával kapcsolatos munkája volt, mely a Russel által megtalált paradoxonokhoz vezetett.