Építőipar

Az építőipar azon iparágak gyűjtőneve, melyek az épített tereket hozzák létre a társadalom számára. Számos részterületre bontható az épített tér helyzete (magas- és mélyépítészet), a közösségi terek jellege (városépítészet), a tereket és épített egységeket összekapcsoló közművek (közműépítés, műtárgyak, utak és vasutak építészete) és a kulturális jellege (műemlékvédelem) alapján is.

Előszerelt (prefabricated) ház építése.

Építőipari alrendszerek

Alpintechnika

Olyan építészeti feladatok ellátása, amelyet a hegymászásnál használt módszerekkel lehet megvalósítani.

Árnyékolástechnika

Épületek napsugárzás elleni árnyékolását megoldó építészeti alrendszer.

Asztalosipar

Az épületek belső bútorozását végző iparág.

Belsőépítészet

Az épületek belső berendezését tervező és kivitelező iparág.

Betonépítészet

Ma már az épületek és közutak, vezetékek, hidak legnagyobb része a vasbeton fölhasználásával készül. A vasbeton a vázát alkotja az építészeti alkotásoknak.

Biztonságtechnika

A modern építészetnek berendezéseket kell elkészítenie a tűz, a vízkár, a szélkárok elkerülése érdekében. Ugyancsak ide tartozik a villámelhárítás, az elektromos biztonság kezelése is.

Burkolástechnika, szigeteléstechnika

Az épület külső és a falak belső felületét is különleges anyagokkal védik az erózió, a rongálódás ellen. Ugyancsak a burkolással illesztik az épített falat a környezethez.

Csatornaépítés

Az emberi tartózkodásra épített terek legősibb illesztése a városban a csatorna. A vízkörzés a víz bevezetését, majd a szennyvíz elvezetését jelenti. Nagy mennyiségű víz elvezetése az ókorban a mezőgazdaság számára is fontos volt. A csatornaépítészet az egyik legősibb építészeti iparág ezen a területen (mocsarak lecsapolása is ide tartozik).

Építőanyag-ipar

A bányászattól a különféle félkésztermékekig tart a különféle építőanyag-ipari ágazatok munkája, melyeket aztán az építés során fölhasználnak.

Építőgépipar

Számos gép veszi ma már körül az épülő építményeket. A daruk, szállítószalagok, betonkeverők, vagy a betont odaszállító egységek, a földmunkák gépei, mind az építőgépipar alrendszerei.

Felvonóipar

A magas épületekben a mozgást a felvonók (liftek) teszik kényelmessé. Ez az iparág nagyméretű ipari létesítményekben is fontos szerephez jut (hidak, autópályák, malmok, felhőkarcolók fölvonói).

Épületgépészeti ipar

A felvonóipar is az összetettebb épületgépészeti ipar egyik alrendszere. A belső áramlások és a környezetből odaszállított anyagok belső köröztetése, áramoltatása ebben az épületgépészeti iparban terveződik, majd épül meg. Víz, villany és gázhálózat, valamint ma már a mikroelektronikai hálózat is fontos részét alkotják az épületeket létrehozó iparágnak.

Kertészet

Az épített műtárgyakat a természeti és a városi környezetbe illeszti ez a részterület.

Klíma- és légtechnika

Egyszerűen: a párolgó folyadék hűti környezetét. Ez alapján már az ókorban is hűtötték az ivóvizet, mégpedig áram nélkül. Egy agyagedénybe vizet töltöttetek, de itt nem alkalmaztak mázat, hagyták, hogy egy kis mennyiség mindig ki tudjon szivárogni. Az szépen elpárolgott, a bent maradt mennyiséget pedig hűtötte a párolgás. Ha huzatos helyre rakták, akkor még jobb volt a hatásfoka a hűtésnek. A klíma ezt az elvet használja ki, csak itt egy körfolyamatban megy a hűtés. Az egyszer már elpárolgott folyadékot nem hagyjuk veszi, hanem az elpárolgás után keletkezett gőzt lecsapatjuk és újra felhasználjuk. Tesszük mindezt a takarékosság és a környezetvédelem érdekében.

A bevezető után következzen egy kis műszaki ismertető.

Egy klíma 4 fontos elemből áll.

Kompresszor - ez felel a körfolyamat fenntartásáért. Elpárologtató - itt párolog el a folyadék (beltéri egység). Kondenzátor - itt csapódik le az elpárolgott folyadék (kültéri egységben ez a bordás rész). Fojtás - ez felel a nagy nyomású kondenzátor és a kis nyomású elpárologtató elválasztásáért.

Jöhet a kérdés: miért kis nyomás meg nagy nyomás?

Azt gondolom, már mindenki hallotta, hogy a víz forráspontja függ a nyomástól. A Mount Everest-en a kis nyomás miatt már 100 C fok alatt forr a víz, míg az autókban 110 C fokon sem, mert nyomás alatt tartják a rendszert.

Tehát van egy rendszerünk, amiben olyan folyadék van, aminek a forráspontja légköri nyomáson -30C fok körül van. Tehát, a szabadba kiengedve egy pillanat alatt elillan, de ezt kerülni kell, mert nagyon ózon rombolóak ezek a vegyi anyagok. Mindaddig, míg a kompresszort el nem indítjuk, azonos nyomás van a rendszerben. Ha beindítjuk a kompresszort az elpárologtatóban elkezd csökkenni a nyomás, a kondenzátorban pedig emelkedni fog.

Na de miért?

Mert van egy fojtásunk amin keresztül a gőz nagyon kis mennyiségben tud átáramlani. Az is tény, hogy egy folyadék elpárolgásakor a keletkezett gőz sokkal nagyobb térfogatot képes kitölteni, mint maga a folyadék. Tehát addig, amíg a fojtáshoz gőz érkezik csak kis mennyiség tud áthaladni, ezért a folyadék, amit most már inkább hűtőközegnek hívnak, kezd feltorlódni a kondenzátorban és a nagy nyomáson cseppfolyósodni. Ha elég folyadék keletkezik, az elér a fojtáshoz, azon átlépve a kis nyomású elpárologtatóba kerül. Ott a kis nyomás miatt párolgásnak indul, de inkább forrásnak. Nagyon heves ez a folyamat ilyenkor, akinek van klímája, az hallhatja is ezt a bugyogó hangot egy rövid ideig, ami természetes, nem hiba. Ha pedig egy folyadék elpárolog, akkor ugye hőt von el, és már hűtünk is. Az így keletkezett gőzt a kompresszor elszívja és a kondenzátorba pumpálja. Ott a nagy nyomás miatt felmelegszik, ha lehűtjük akkor újra cseppfolyós lesz a hűtőközeg és aztán kezdődhet minden elölről.

Melegszik?

Igen. A klímákban a kondenzátoron és az elpárologtatón keresztül ventilátorok juttatják át levegőt. Ezzel a klíma mérete kisebb lehet és messzebb eljuttatjuk a hűvös levegőt mintha csak a levegő természetes áramlását használnánk ki.

Ezek után jöhet a kérdés: miért van akkor olcsó és drága klíma, ha mind így működik?

Az ördög a részletekben lakozik. A kompresszor lehet dugattyús, forgó (rotációs), csiga (Scroll, E-scroll), csavar. A csavart nagy gépekben használják, a csiga a legmodernebb és kb. 5kW-os gépek felett használják. A forgó a legelterjedtebb és legolcsóbb, de nem a leghatékonyabb. A fojtás a legegyszerűbbnek tűnő szerkezet és mégis ezen lehet a legtöbbet nyerni vagy bukni. Az klímák csak egy kapilláris csődarabot kapnak a gyárban. Ez működik, de csak nagyon kicsi hőfoktartományban tud jól adagolni. Adagolónak is szokás hívni szakmai körökben, nem fojtásnak. Miért kell adagolni? Van, amikor csak 26 fokos szobát kell hűteni, van amikor 35 fokosat. Ha mindig ugyanannyi hűtőközeget engedünk az elpárologtatóba, akkor 26 foknál túl sok, 35 -nél pedig kevés lesz. Mert ugye minél melegebb van, annál többet tudunk párologtatni, és minél hidegebb van, annál kevesebbet. A kompresszor nem tud csak gőzt szállítani, mivel a folyadékok összenyomhatatlanok. Ha kevés párolog el, mert hideg van a helységben, akkor a kompresszor csak kisebb nyomást tud létre hozni az elpárologtatóban.

Az miért nem jó?

Mert a klímákban érdemes 0 Celsius körül tartani a hőfokot, ha kisebb a nyomás, akkor kisebb az elpárolgási hőmérséklet is, és ráfagy a levegő páratartalma az elpárologtatóra. A jég pedig szigetel, rontja a hatásfokot, illetve nem tudjuk víz formájában elvezetni. Ezért a modern gépek egy bonyolult logika szerint vezérlik elektronikusan az adagoló szelepet és a kompresszort is. Az adagoló mindig csak annyit adagol, ami el is tud párologni, a kompresszor pedig csak azzal a sebességgel forog, hogy éppen 0 Celsius legyen az elpárolgási nyomás. Ezeket a gépeket INVERTER-es klímának szokás nevezni. Ezeknek is már két fajtája van, az AC és DC inverteres. A DC inverter a legújabb, de már megfizethető technika. Egy inverteres klíma is a Váltakozó feszültségű (AC) hálózatról üzemel. De ahhoz hogy kompresszor fordulatszáma változzon meg kell változtatni annak frekvenciáját. Vagy mégsem? A hagyományos AC inverteres klímák a váltó 220V -ot egyenirányították, és abból készítettek egy más frekvenciájú feszültséget. A DC (egyenáramú) klímák már nem alakítják vissza váltóvá a feszültséget, hanem ennek erejét szabályozzák, ami sokkal gazdaságosabb, mint újra váltóvá alakítani. INVERTERES KLÍMA MŰKÖDÉSE.

És végül egy-két szó az elpárologtató és a kondenzátorról. Hogy minél kisebb legyen egy klíma, a hőcserélők csöveinek belsejét nem simára, hanem huzagoltra készítik, ezzel növelve a felületet és a hatékonyságot. Az elpárologtató külső felületét különleges anyagokkal kell bevonni, ha nem akarjuk hogy a rácsapódott párában baktériumok telepedjenek meg. Ezek az anyagok általában nemesfémek, mivel azoknak természetes baktérium ölő hatásuk van.

És hogyan fűt a klíma?

Ugyanúgy ahogyan hűt!

Kint mondjuk 0°C fokban hideg van. A fizikában 0K=-273,15°C -nál van hideg, ott amikor a molekulák már nem végeznek hőmozgást, tehát a 0°C=+273,15K, ami meglehetősen meleg. A klíma pedig képes a hőt szállítani egyik helyről a másikra. Egy egyszerű 4 járatú szeleppel meg kell fordítani a folyamatot. Kintről hőt kell elvonni és a meleget bent leadni. Ezt a modern klímák nagyon hatékonyan tudják. 1kW/h villamosenergiából akár 5kW/h hőenergiát képesek beszivattyúzni. A megfizethető klíma manapság 3,6kW/h-át ezeket nevezzük manapság "A" energiaosztályos klímának.

Hogyan fűt a hőszivattyú?

Ugyanúgy, mint a klíma, csak általában ezt valamilyen közvetítő közegben teszi, nem közvetlen levegőt fűtenek vele.

Vizet, fagyállós vizet keringetnek radiátorban, padlófűtésben, falfűtésben vagy hőcserélőben.

Miért ajánlott fűteni a klímával, hőszivattyúval?

Mert a hideg idő nagy részében már most is versenyképes a földgáz tüzeléssel. Ez a versenyképesség földgáz árak növekedésével tovább fog javulni. Az elektromos áram többféleképpen állítható elő, és lehet vele fűteni közvetlenül is. Lásd az ellenállás alapon működő fűtések: olajradiátor, hajszárító, villanybojler, üvegkerámia főzőlapok stb. Ezek a gépek azonban 1kW/h villamos energiából maximum 1kW/h hőenergiát képesek előállítani. Mivel a klíma és a hőszivattyú nem előállítja a hőt, csak az egyik helyről a másikra szivattyúzza, ezért jóval hatékonyabb. Ha például az elektromos áramot megújuló víz, szél vagy napenergiával állítjuk elő, egyértelmű a hasznossága a hőszivattyús fűtésnek.

Sajnos hazánkban jelenleg a földgázerőművek vannak többségben, így ez tompítja a versenyképességét a hőszivattyúnak. Nagyon összefügg a földgáz és a villamos energia ára. Ha megy fel a földgáz ára, akkor az áramé is, így később térül meg a hőszivattyú ára. Amint ez arány csökkenni fog, pl. új vízi vagy atomerőmű építésével, vagy a földgázerőművek visszaszorulásával, gyértelműen a hőszivattyú látszik jelenleg a befutónak a földgáz kazánok helyett.

Hogyan működik a mobil klíma?

A mobil klíma is úgy működik mint egy osztott (split) klíma, csak a hő kijuttatása van másképp megoldva. A split klímánál vékony rézcsövekben szállítjuk ki a hőt a kültéri egységebe a fent leírt módon. A mobil klímának nincs kültéri egysége, itt a mobil klímában lévő kondenzátor levegőnek adja át a meleget amit egy ventilátor egy O125mm csövön keresztül kifúj a szabadba. Eddig egyszerűnek hangzik, egy lyukat fúrunk és kész. Na de, ha kifújunk a 300m3/h felmelegített levegőt. Akkor az helyett valahonnan hozni kell be helyette. Lássuk be kifújunk ~45°C fokos levegőt, és beeresztünk helyette 35°C egy hamar nem lesz bent 26-27°C. természetesen ha a mobil klíma elé ülünk akkor ott hideg levegőt fúj akár +15°C fokost is, de az állandó légcsere nem a legtakarékosabb módszer.

Tehát mobil klímát csak műemlék épületbe érdemes venni, ahol nem engedik meg a homlokzatra szerelt kültéri egységeket!

Forrás: http://www.alfa-klima.hu

Magasépítés és mélyépítés

Különleges magasságba vagy mélységbe nyúló épített alkotások tartoznak a magasépítés és a mélyépítés iparági rendszerébe. Hidak, bányák, alagutak, tornyok építészete tartozik ebbe a körbe.

Méréstechnika

A modern, nagy értékű épületeket folyamatos ellenőrzés alatt kell tartani. Az ilyen összetett mérő rendszerek ma már egy nagy értékű épületnél, üzemnél diszpécserszolgálatot igényelnek. Ennek mérőhálózatát biztosítja a méréstechnika.

Passzívház

Mind a tervezés, mind az épületgépészet nagy hatással van a passzívházra.

Fogyasztóvédelem az építőiparban

Az Építkezők Fogyasztóvédelmi Egyesülete egy új generációs társadalmi fogyasztóvédelmi szervezet. Munkájával elsősorban az építkezőknek, lakásfelújítóknak nyújt segítséget, ahhoz hogy érdekeiket hatékonyabban érvényesíthessék.

Irodalom

A Wikimédia Commons tartalmaz Építőipar témájú médiaállományokat.

• Frideczky K., Nagy T.-né (1975): Építőipari anyag- és gyártásismeret. Műszaki Kiadó, Budapest
• Széll L., Kormanik B., Moldovány Gy. (szerk.) (1963): Magasépítéstan. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest
• Bajnóczy és 13 társszerző (2000): Épületgépészet 2000. Alapismeretek. Épületgépészet Kiadó Kft. Budapest
• Gyurcsovics L.,Zöld A. (2000): Fűtéstechnika. Műegyetemi Kiadó, Budapest

Lásd még

• Bautrend
• Textil alapanyagú geoműanyagok
• Építőipari szakzsargon[1]