„Termékeny félhold” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.2+) (Bot: uk:Родючий півмісяць cseréje a következőre: uk:Родючий Півмісяць |
|||
85. sor: | 85. sor: | ||
{{Link FA|no}} |
{{Link FA|no}} |
||
[[en:Fertile Crescent]] |
|||
[[ar:الهلال الخصيب]] |
|||
[[az:Bərəkətli Hilal]] |
|||
[[be:Урадлівы паўмесяц]] |
|||
[[be-x-old:Урадлівы паўмесяц]] |
|||
[[bg:Плодороден полумесец]] |
|||
[[bn:উর্বর চন্দ্রকলা]] |
|||
[[ca:Creixent Fèrtil]] |
|||
[[cs:Úrodný půlměsíc]] |
|||
[[da:Frugtbare halvmåne]] |
|||
[[de:Fruchtbarer Halbmond]] |
|||
[[eo:Fekunda duonluno]] |
|||
[[es:Creciente Fértil]] |
|||
[[et:Viljakas poolkuu]] |
|||
[[eu:Ilgora Emankorra]] |
|||
[[fa:هلال حاصلخیز]] |
|||
[[fi:Hedelmällinen puolikuu]] |
|||
[[fr:Croissant fertile]] |
|||
[[fy:Fruchtbere Heale Moanne]] |
|||
[[ga:An Corrán Méith]] |
|||
[[gl:Crecente Fértil]] |
|||
[[he:הסהר הפורה]] |
|||
[[hi:उर्वर अर्धचंद्र]] |
|||
[[hy:Բերրի կիսալուսին]] |
|||
[[it:Mezzaluna Fertile]] |
|||
[[ja:肥沃な三日月地帯]] |
|||
[[ko:비옥한 초승달 지대]] |
|||
[[lt:Derlingasis pusmėnulis]] |
|||
[[nl:Vruchtbare Sikkel]] |
|||
[[nn:Den fruktbare halvmånen]] |
|||
[[no:Den fruktbare halvmåne]] |
|||
[[pl:Żyzny Półksiężyc]] |
|||
[[pt:Crescente Fértil]] |
|||
[[ro:Cornul abundenței]] |
|||
[[ru:Плодородный полумесяц]] |
|||
[[simple:Fertile Crescent]] |
|||
[[sk:Úrodný polmesiac]] |
|||
[[sl:Rodovitni polmesec]] |
|||
[[sr:Плодни полумесец]] |
|||
[[sv:Bördiga halvmånen]] |
|||
[[tl:Matabang Gasuklay]] |
|||
[[tr:Bereketli Hilal]] |
|||
[[uk:Родючий Півмісяць]] |
[[uk:Родючий Півмісяць]] |
||
[[ur:زرخیز ہلال]] |
|||
[[vi:Trăng lưỡi liềm màu mỡ]] |
|||
[[war:Matambok nga Kresente]] |
|||
[[zh:新月沃土]] |
A lap 2013. március 9., 21:22-kori változata
A termékeny félhold a Közel-Kelet egy félhold alakú területe, ami eredetileg Mezopotámiát és Kánaánt foglalta magában, de később hozzáértették a Nílus-völgyet, azaz az ókori Egyiptomot is. A fogalmat az egyiptológus James Henry Breasted vezette be 1916-ban, mint a civilizáció bölcsőjét. A fogalom rendkívül találó volt a térképen felvett alakja és termékeny földje folytán.
Földrajza és éghajlata
Kánaán dombos vidékén a mediterrán növényzet a jellemző, az olajfa, füge, dió, mandula, pisztácia (görög nyelven: terminthosz), citrusfélék, szőlő, egyéb gyümölcsök, örökzöldek. Szíriában és Észak-Mezopotámia sztyeppei síkságán éppen elég a csapadék a földműveléshez és a legelőváltó állattenyésztéshez. Dél-Mezopotámia alluviális síkságán és a Nílus-völgyben a sivatagi éghajlat miatt azonban csak öntözéses földművelés lehetséges. Nem beszélhetünk tehát egységes területről éghajlati, földrajzi és gazdálkodási szempontból.
A civilizáció bölcsője
A 20. század közepéig úgy gondolták, hogy a termékeny félhold volt a mezőgazdaság kialakulásának területe, de az ekkori új ásatások eredményeként arra a következtetésre jutottak, hogy az élelemtermelő gazdálkodásra való áttérésre a termékeny félhold peremterületein, a Zagrosz, Torosz-hegység, Libanon-hegység és a Kármel-hegy lejtőin került sor. Azután az anatóliai Çatal Hüyük és más lelőhelyek feltárása alapvetően változtatta meg ezt a képet.
Régészeti kultúrái
A mezőgazdaság kialakulásának területe a régészet szerint i. e. 9000 előtt (Natúf-kultúra) nagyjából a későbbi Kánanán, Szíria valamint a Középső- és Délkeleti-Torosz déli lejtői, valamint a Zagrosz a Felső-Záb és Alsó-Záb vidékén – azaz az úgynevezett termékeny félhold peremterületei – voltak, ahol ehhez volt elegendő csapadék. i. e. 9000 és i. e. 7000 között (PPNA) ez a terület észak felé Anatólia délkeleti részeire, kelet felé a Zagrosz egész északnyugati felére is kiterjedt, i. e. 5000-re (PPNB, Haszúna-kultúra, valamint a termékeny félholdon kívüli egyidejű kultúrák) pedig már Egyiptom, Délkelet-Európa, a Kaukázus, Dél-Irán valamint Baktria is beletartozott. [1]
Kultúra | Időszak | Terület |
---|---|---|
Kebara-kultúra | i. e. 18000–11000 | Palesztina |
Natúf-kultúra | i. e. 11000–9300 | Palesztina, Fönícia és Szíria Eufrátesz-menti vidéke |
PPNA | i. e. 9300–7300 | Levante, Szíria, Észak-Irak |
PPNB | i. e. 7300–5900 | Észak-Levante, Dél-Anatólia |
Haszúna-kultúra | i. e. 6000–5500 | Észak-Irak |
Dzsarmó-kultúra | i. e. 7. évezred eleje | Zagrosz, Kirkuktól keletre |
Szamarra-kultúra | i. e. 5600–5000 | Közép-Irak |
Halaf-kultúra | i. e. 5500–4300 | Észak-Irak, Észak-Szíria, Kelet-Anatólia |
Ubaid-kultúra | i. e. 5900–4300 | Dél-Irak |
Gavra-kultúra | i. e. 4300–3100? | Észak-Mezopotámia |
Uruk-kultúra | i. e. 4300–3100 | Dél-Irak |
Dzsemdet Naszr-kultúra | i. e. 3100–2900 | Dél-Irak |
Hivatkozások
- ↑ Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
Források
- Komoróczy Géza: Az ókori Kelet (ÓKOR,2006. V. évf. 3-4. szám) ISSN 1589-2700
- A kőkori világ: Vadászó-gyűjtögetők és korai földművelők. Szerk. Dr. Göran Burenhult. Budapest: Officina Nova; (hely nélkül): Magyar Könyvklub. 1995. ISBN 963 548 219 1