„Taraj (tyúk)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: tr:İbik |
a Bot: 16 interwiki link migrálva a Wikidata d:q2390770 adatába |
||
66. sor: | 66. sor: | ||
[[Kategória:Állatanatómia]] |
[[Kategória:Állatanatómia]] |
||
[[en:Comb (anatomy)]] |
|||
[[bg:Гребен (птица)]] |
|||
[[bjn:Sompol]] |
|||
[[bn:ঝুঁটি (শারীরস্থান)]] |
|||
[[ca:Cresta]] |
|||
[[de:Hahnenkamm (Hahn)]] |
|||
[[es:Cresta (carúncula)]] |
|||
[[fr:Crête (oiseau)]] |
|||
[[gl:Crista (carúncula)]] |
|||
[[id:Jengger]] |
|||
[[jv:Jènggèr]] |
|||
[[nl:Kam (anatomie)]] |
|||
[[pt:Crista]] |
|||
[[ru:Гребень (орган)]] |
|||
[[sv:Kam (anatomi)]] |
|||
[[tr:İbik]] |
A lap 2013. március 9., 20:44-kori változata
A taraj leggyakrabban egy fésűszerű húsos bőrlebeny a tarajos tyúkok fején. Különösen a kakasoknál fejlődött ki az udvarlás/párzás miatt.
Egyes tyúkfajták különösen extrém tarajokat viselnek.
Korábban ételkülönlegességekben is felhasználták a tarajt és ínyencségnek számítottak. Ma már szinte egyáltalán nem kapható. Megfőzik, levakarják róla a bőrbevonatot és recepttől függően készítik el.
A házityúkoknál fajták szerint különböző alakú taraj (processus frontalis), valamit páros torok-, és füllebeny alakul ki.
Néhány tarajtípus: Egyszerű fűrészes, rózsa, lógó, zászlós, szarv, pillangó, V-taraj, borsó, stb.
Tarajtípusok öröklésmenete
Génkölcsönhatáson alapszik, mely szerint két vagy több nem allél gén hatásban befolyásolja egymást. Ez bonyolultabbá teszi az öröklésmenetet és jelentősen növeli az egyedek változékonyságát.
- Nem egy allélpárban lévő gének kölcsönhatásának egyik legegyszerűbb formája, ha két domináns gén hatására jelenik meg egy új tulajdonság.
AB | Ab | aB | ab | |
---|---|---|---|---|
AB | AABB dió | AABb dió | AaBB dió | AaBb dió |
Ab | AABb dió | AAbb rózs | AaBb dió | Aabb rózsa |
aB | AaBB dió | AaBb dió | aaBB borsó | aaBb borsó |
ab | AaBb dió | Aabb rózs | aaBb borsó | aabb fűrészes |
- Dió taraj csak akkor alakul ki, ha domináns A gén és a domináns B gén együtt van jelen a zigótában (AABB, AABb, AaBB, AaBb, AABb, AaBb, AaBB, AaBb, AaBb = 9).
- Rózsataraj csak akkor alakul ki, ha csak az A domináns gén van jelen (Aabb, AAbb, Aabb = 3).
- Borsótaraj csak akkor alakul ki, ha B domináns gén van jelen (aaBB, AABb, aaBb = 3).
- Fűrészes taraj csak akkor alakul ki, ha egy domináns gén sincs a zigótában, vagyis homozigóta recesszív (aabb) genotípusnál.
- Így jön ki a 9:3:3:1 hasadási arány.
Érdekes, ha borsótarajú (aaBB) egyedet egy rózsatarajú (AAbb) egyeddel keresztezünk, abból egy új fenotípus (AaBb; diótaraj) jön létre.