Csillagalakzat

A csillagalakzatok (más néven aszterizmusok) nem hivatalosan bejegyzett égi objektumok, ismert csillagképek közkeletű elnevezései, ellentétben a hivatalos csillagképekkel. Gyakran kapcsolódik hozzájuk is népi monda vagy más népeknél mítosz, míg az újabb keletű népszerű elnevezések csak a csillagok alkotta formára vonatkoznak. Főként csak a csillagkép bizonyos részét illeti az elnevezés, mint a Göncölszekér esetén, máskor az egész alakzat szabad szemmel jól látható összes csillaga beletartozik, csak más nevet is visel, mint a Kisgöncöl esetén.

Az alakzatot alkotó csillagok többnyire nincsenek fizikai kapcsolatban egymással, a Földtől való távolságuk is jelentősen eltérhet; közös jellemzőjük általában csak annyi, hogy az égbolt azonos részén találhatóak.

Elnevezés	Melyik csillagképben	Mely csillagok	Mikor látható
Göncölszekér	Nagy Medve	Alkaid, Mizar, Alioth, Megrez, Phad, Merak, Dubhe	egész évben
Kisgöncöl	Kis Medve	Sarkcsillag (α UMi), δ UMi, ε UMi, ζ UMi, η UMi, β UMi (Kochab), γ UMi (Phercad)	egész évben látható
Teáskanna	Nyilas	ε Sgr (Kaius Australis), δ Sgr (Kaius Medai), γ Sgr (Alnasi), λ Sgr (Kaius Borealis), φ Sgr, ζ Sgr, τ Sgr, ρ Sgr (Nunki)	július
Vizeskancsó	Vízöntő	η Aqr, π Aqr, ζ Aqr, γ Aqr	augusztus
Zárókő	Herkules	ε Her, ζ Her, η Her, π Her	egész nyáron
Őszi Négyszög	Pegazus és Androméda	α And, γ Peg, ζ Peg, λ Peg	ősszel
Nagy Nyári Háromszög	Lant, Hattyú és Sas	α Lyr, α Cyg és α Aql	májustól októberig
Karika	Halak	γ Psc, λ Psc, κ Psc, Psc, TX Psc és 7 Psc	ősszel
Paralelogramma	Lant	δ Lyr, ζ Lyr, γ Lyr, β Lyr (Sheliak)	egész nyáron, ősszel

Kapcsolódó szócikkek

• Csillagkép
• Csillagmondák