„Flamand közösség napja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Történelmi háttér == |
== Történelmi háttér == |
||
{{fő|Courtrai-i csata}} |
|||
1302-ben [[IV. Fülöp francia király]] jelentős sereget küldött a lázadó flamand városok ellen [[II. Róbert, Artois grófja]] vezetése alatt, hogy megbosszulják az ugyanazon év májusában lezajlott [[Brugges-i matutinum|brugges-i mészárlást]]. A mészárlás során [[Brugge]] városának polgárai felkeltek a francia kormányzó és csapatai ellen és lemészárolták őket. |
1302-ben [[IV. Fülöp francia király]] jelentős sereget küldött a lázadó flamand városok ellen [[II. Róbert, Artois grófja]] vezetése alatt, hogy megbosszulják az ugyanazon év májusában lezajlott [[Brugges-i matutinum|brugges-i mészárlást]]. A mészárlás során [[Brugge]] városának polgárai felkeltek a francia kormányzó és csapatai ellen és lemészárolták őket. |
||
A lap 2012. július 11., 10:25-kori változata
A belgiumi flamand közösség minden év július 11-én ünnepli a Flamand közösség napját (hollandul: Feestdag van Vlaanderen), az 1302-ben vívott Aranysarkantyús Csata emlékére.
Történelmi háttér
1302-ben IV. Fülöp francia király jelentős sereget küldött a lázadó flamand városok ellen II. Róbert, Artois grófja vezetése alatt, hogy megbosszulják az ugyanazon év májusában lezajlott brugges-i mészárlást. A mészárlás során Brugge városának polgárai felkeltek a francia kormányzó és csapatai ellen és lemészárolták őket.
A mintegy 2500 lovagból és kb. 5500 gyalogos katonából álló francia sereg Artois grófjának vezetésével 1302. június 8-án érkezett a flandriai Kortrijk (franciául: Courtrai) város közelébe. Itt táborozott a flamand városok kb. 9000 fős, jórészt gyalogos katonából álló serege.
A két sereg július 11-én csapott össze a Kortrijk-tól keletre elterülő mezőkön. A felázott talajon, a francia lovagok számára hátrányos terepet vívott ütközet a flamand sereg elsöprő győzelmével végződött. A francia sereg vezére, Robert és számos főnemesi lovag elesett, a csata után a halott lovagoktól zsákmányolt kb. 500 arany sarkantyúról kapta a csata mai elnevezését (hollandul: Guldensporenslag, franciául: Bataille des éperons d'or).
Hendrik Conscience flamand író 1838-ban írta meg a csatát felelevenítő és romantizáló regényét, a [[Flandria oroszlánja (regény)|"Flandria oroszlánját" (hollandul: De leeuw van Vlaanderen).
Az ünnepnap kihirdetése
Az 1970-es belga alkotmányreformot követően megalakult, akkori elnevezéssel Holland Kulturális Közösség képviselői 1973. július 6-án fogadták el a közösség hivatalos zászlaját, himnuszát és ünnepnapját rögzítő törvényt.[1]
Ettől az időponttól fogva július 11. a belgiumi flamand közösség ünnepnapja. Ez a nap nem hivatalos munkaszüneti nap Belgiumban, csak a flamand önkormányzat által foglalkoztatott közalkalmazottak számára.
Jegyzetek
- ↑ Officiële symbolen van de Vlaamse Gemeenschap. Vlaamse overheid. (Hozzáférés: 2012. július 11.)