Wikipédia:Jegyzetelés

Tudnivalók

A jegyzetek a szócikkek szövegébe ágyazott közvetett hivatkozások a szócikk forrásaira, egyéb információkra. A jegyzetek egy-egy konkrét állításhoz vannak hozzárendelve.

A jegyzetek elhelyezése a szócikkek szövegében

A jegyzeteléstechnika két fő alternatívája:

1. ref elemekkel: < ref > és < / ref > között;
2. a refhely sablonnal és társaival.

A Jegyzetek szakasz és esetleges szétbontása

A lábjegyzeteknek tartalmi szempontból két típusa fordulhat elő:

• megjegyzések – szöveges megjegyzések, amik a szócikk szövegét egészítik ki, teszik érthetőbbé.
• hivatkozások – utalás egy konkrét szövegbeli állítást alátámasztó forrásra megjegyzés kíséretében vagy anélkül.

Ezeket általában közösen, a Jegyzetek szakaszában jelenítjük meg, de bizonyos esetekben a lábjegyzetek kettébonthatók a két típusnak megfelelően (lásd: Wikipédia:Szócikkek felépítése).

Közös lábjegyzet

A cikk szövegében:

• ha a ref elemekkel való jegyzetelünk, akkor ez a technika:

• <ref name="''név''"> megjegyzések és hivatkozások </ref>, illetve ismétlődéskor: <ref name="név"/>

• sablonokkal így lábjegyzetelünk:

• {{refhely | hivatkozás | megjegyzés }}

a Források szakaszában a sorok elejére így írjuk a részletes forrásleírás rövid és hivatkozható azonosítóját:

* {{hely |hivatkozás}} ...

A Jegyzetek szakaszába csak a {{Jegyzetek}} sablont írjuk, vagy ami hatásában ugyanaz, azt hogy <references/>

Különbontott Megjegyzések és Hivatkozások

A megjegyzéseket és a hivatkozásokat a Jegyzetek szakasza helyett külön Megjegyzések és Hivatkozások szakaszban is megjeleníthetjük (lásd: Wikipédia:Szócikkek felépítése). Ez a szétbontás opcionális, de érdemes az alábbi ajánlásokat figyelembe venni:

• Ha a cikkben hivatkozások vannak, megjegyzések nincsenek, akkor a szakasz címe Jegyzetek, benne a {{Jegyzetek}} sablonnal.
• Ha a cikkben megjegyzések vannak, hivatkozások nincsenek, akkor a szakasz címe Jegyzetek.
• Ha a cikkben hivatkozások és megjegyzések is vannak, de együttes terjedelmük vagy arányuk nem indokolja a két szakaszra bontást, akkor a szakasz címe Jegyzetek.
• Ha a cikkben hivatkozások és megjegyzések is vannak, és együttes terjedelmük és arányuk indokolja a két szakaszra bontást, akkor a két szakasz címe Megjegyzések és Hivatkozások (ebben a sorrendben), és ezeknek a szakaszoknak a tartalma csak a {{Megjegyzések|oszlopok=1}} és a {{Hivatkozások}} sablon.

Az is tisztázandó, hogy mikor indokolja a két szakaszra bontást a megjegyzések és a hivatkozások együttes terjedelme vagy aránya:

• Ha a cikkben kevés hivatkozás és kevés megjegyzés van, akkor együttes terjedelmük kevés, ezért nem indokolt a szakasz kettébontása.
• Ha a cikkben sok hivatkozás és kevés megjegyzés van (vagy fordítva), akkor a kettő aránya nem indokolja a szakasz kettébontását.
• A szakasz kettébontása akkor indokolt, ha a cikkben sok hivatkozás és sok megjegyzés van.

A sok és a kevés természetesen szubjektív fogalmak, ezért ennek eldöntésében nagyobb a szerkesztők mozgástere.

Megjegyzések és hivatkozások - technika

A hivatkozások technikája ugyanaz, mint a bontatlan megjelenítéskor, tehát:

• ha a ref elemekkel lábjegyzetelünk, akkor ez a technika:

• <ref name="''név''"> megjegyzések és hivatkozások </ref>, illetve ismétlődéskor: <ref name="név"/>

• sablonokkal így lábjegyzetelünk:

• {{refhely | hivatkozás | megjegyzés }}

a Források szakaszában a sorok elejére így írjuk a részletes forrásleírás rövid és hivatkozható azonosítóját:

* {{hely |hivatkozás}} ...

az önálló megjegyzések technikája viszont eltér a korábbitól:

• ha a ref elemekkel való jegyzeteléstechnikát választjuk, akkor < ref group="*" > és < / ref > közé kerül a megjegyzés;
• ha a sablonokkal való jegyzeteléstechnikával dolgozunk:

• {{jegyzet* | megjegyzés }}

A Megjegyzések szakaszába a {{Megjegyzések|oszlopok=1}} sablont írjuk,
a Hivatkozások szakaszába pedig a {{Hivatkozások}} sablont.

Lásd még

• Wikipédia:Szócikkek felépítése
• Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!