„Osnabrück” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.6.2) (Bot: következő hozzáadása: ie:Osnabrück |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: roa-rup:Osnabrück |
||
59. sor: | 59. sor: | ||
[[pt:Osnabrück]] |
[[pt:Osnabrück]] |
||
[[ro:Osnabrück]] |
[[ro:Osnabrück]] |
||
[[roa-rup:Osnabrück]] |
|||
[[ru:Оснабрюк]] |
[[ru:Оснабрюк]] |
||
[[simple:Osnabrück]] |
[[simple:Osnabrück]] |
A lap 2011. október 9., 13:01-kori változata
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
Osnabrück az ugyanily nevü porosz-hannoveri kerület fővárosa és püspöki székhely a Haase csinos völgyében, vasút mellett. 1890-ben 39,929 lakosa volt. A város vas- és acélművekkel, gép-, bőr-, sör-, szesz-, papir-, szivar-, festékgyártással, kémiai iparral, lenfonással, pamutszövéssel, őrlő- és fűrészmalmokkal, olajprésekkel rendelkezik. Régi erődítményei helyét nagyobbára sétahelyek foglalják el. A régi városban sok a szűk utca és sikátor, meg régies külsejű ház. Épületei közül a legjelentékenyebbek a katolikus román székesegyház, amelyet Nagy Károly alapított, s amelynek legrégibb (XII. századból való) része a nyolcszögű torony, szép gót portáléval és értékes egyházi kincsekkel; a gót evangélikus Mária-templom, román toronnyal és faragott oltárral és Justus Möser síremlékével; a késői gót városháza, a homlokzatán német császárok szobraival, és nagytermében azon fejedelmek és követek (36) arcképeivel, akik a vesztfáliai békealkudozásokban részt vettek; a múzeum természetrajzi, műipari és régiséggyüjteménnyel. Osnabrücköt azonkívül ékesíti Stüve egykori miniszternek a vásártéren és Justus Mösernek a Domfreiheiton fölállított szobra, továbbá egy hadi és egy Waterloo-emlékmű.
Története
Osnabrücköt alkalmasint 785-ben Nagy Károly alapította. A püspöki székhely körül keletkezett a város, amelynek a XII. században már önálló hatósága volt. Itt és Münsterben folytak 1643-48-ig azon alkudozások, amelyek a vesztfáliai békében nyertek befejezést. 1803-ban a püspökséget szekularizálták és a várossal együtt Hannoverának, 1807-ben pedig Vesztfáliának adták.
Források
- Pallas nagylexikona