Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!

Tüntesd fel forrásaidat: adj meg hivatkozásokat, forrásokat azzal kapcsolatban, amit írsz, hogy az olvasók ellenőrizni tudják a cikket, és tudjanak további információkat találni. A jó források a Wikipédiát megbízhatóvá és használhatóvá teszik.

Ha egy külső forrást használsz fel egy cikkhez, ennek megnevezése alapvető udvariasság is. Az alapos cikkíró azonban keresi is a megbízható forrásokat. Ha saját tudásod alapján írsz, akkor ismerned illik a témát annyira, hogy könnyen meg tudj nevezni jó forrásmunkákat, amikből az olvasó is tájékozódhat – nem lehetsz folyton ott, ha valakinek további kérdése lenne. (Ez arra is jó, hogy ellenőrizhesd a tényeket, mert lehet, hogy rosszul emlékeztél, vagy te sem tudsz mindent a témában.) A fő szempont az, hogy az olvasót segítsük bármivel, amit hasznosnak ítélsz.

Ez érvényes akkor is, amikor véleményekről írsz: ne hagyd magad elragadtatni az általános fogalmazásoktól, mint „vannak, akik azt mondják...”. Kik mondják, hol és mikor? (Ne feledd: a Wikipédia nem a te véleményedet tartalmazza, és nem a saját elméleteidet.)

Ez akkor is érvényes, ha a tényeket senki nem kérdőjelezte meg: még akkor is, ha most senki nem kételkedik előfordulhat, hogy öt év múlva jön valaki, és a tényeket ellenőrizni szeretné, vitába akar a cikkel szállni vagy még többet szeretne tudni a témáról. A vitatott kérdéseknél különösen hasznos, ha megbízható források vannak felsorolva, melyek alapján az olvasók alaposan meg tudják a kérdést vizsgálni, vagy a vitás részeket tisztázni.

Külső források olyan cikkekhez illesztése, melyeket nem te írtál, szintén nagyon hasznos a Wikipédia szempontjából, mert ezek javítják a cikkek minőségét, megbízhatóságát.

A forrásokat jellemzően a cikk végén, a ==Források== részben szokás felsorolni. A legfontosabb az, hogy lehetőleg minden információt adj meg, ami alapján a forrás, vagy azon belül az információk azonosíthatóak.

Gyorsan beírhatsz webes hivatkozásokat a szöveg belsejébe úgy, hogy a hivatkozott rész után szögletes zárójelek között („[ és ]”) megadod a webcímet. Ez nem ad annyi információt az olvasónak, mint a részletesen felsorolt források, de mégis jobb, mint ha egyáltalán nem hivatozol semmire. Például ha erre a lapra hivatkoznál, akkor a fejezet végére azt írhatnád, hogy [http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Idézd_forrásaidat!], ami így néz ki: [1].

---

---

Hivatkozások a szócikkek végén és a szócikk belsejében

A lábjegyzet a Wikipédiában főképp a források megjelölésére szolgál, de megjegyzéseket, pontosításokat is írhatunk bele, ha a szövegben már nem férne el a többletinformáció. A folyó szövegben a következő formában kell elhelyezni: „<ref>Ez fog megjelenni lábjegyzetként.</ref>”. A Wikipédia formázási nyelve a megszokott módon használható itt is.

Hogy a rendszert működésbe hozzuk, a szócikk végén, de még a Külső hivatkozások előtt hozzunk létre egy Források, jegyzetek – vagy a tartalomnak megfelelő – című szekciót, amelynek tartalma legyen a következő: „<references/>”. Itt fognak megjelenni a ref tagek között megadott szövegek.

A technikai részleteket lásd a meta.wikimedia.org Cite.php oldalán (magyarul).

Ha a szócikknél csak néhány forrás található, akkor a szövegbeli hivatkozások általában kevésbé fontosak. Ha viszont rengeteg forrás van, akkor a szövegközi hivatkozások fontosak, hogy az olvasó megtalálja, minek hol nézhet utána. A szövegközi hivatkozások különösen ott fontosak, ahol nincs egyetértés a témában a szakértők között. Olyan szócikkek esetén, ahol erősen eltérő nézőpontok találhatóak, gyakran szükséges sok szövegközi hivatkozás, hogy az állításainkat igazoljuk.

Példák a források megnevezésére

Könyvek

• Gipsz Jakab: Patafizikai értekezések. Budapest : Példa Kiadó, 2000. Ill. ISBN ha van
• Gipsz Jakab: Patafizikai értekezések, Példa Kiadó, Bp, 2000. (csak vesszők, végén pont, a cím kurzívval szedve)
• Gipsz Jakab (2000) Patafizikai értekezések. Példa Kiadó. Bp.

Lehetőleg csak az első példa szerint járj el!!! A könyv illusztráltságát mindig érdemes feltüntetni, színes reprodukciók esetén a táblák számát is főleg, ha pld. építészeti, épületgépészeti, gépészeti vagy képzőművészeti etc. témákról írsz.

A második példa szerint akkor járj el, ha nagyon ismert a kiadó. A második példában nem szerencsés a megjelenési adatoknál a Bp. rövidítés, nemcsak magyarországi magyaroknak írjuk a wikipédiát (triviális példa, hogy tőlünk nyugatabbra Budapest és Bukarest mindegy). Az sem szerencsés, ha a kiadó megelőzi a kiadás helyét magyar kiadványoknál, nemigen van olyan híres magyar kiadó, amelyikről az egész világ tudja, hogy hol van, külföldieknél jöhetnek előre a nagyon ismert kiadók pld. Elsevier, Larousse. Az sem túl jó, ha a szerző- és címszerűségi adatok nem válnak el világosan a megjelenési adatoktól.

A harmadik példa szerint akkor járj el, ha a témád szempontjából fontos a forrás megjelenési ideje.

Címszerűségi adatok:

• Szerző(k)
• Szerkesztő(k)
• A mű címe és alcíme

Megjelenési adatok:

• A megjelenés helye
• A kiadó
• A megjelenés ideje
• Illusztráció (Ill.)
• Oldalszám
• ISBN

Weblapok és cikkek

Floras, Stella. „Eurovision goes global!”, Esctoday.com, 2007. április 18. (Hozzáférés: 2007. május 19.) 

Hivatkozási sablonok

Az alábbi sablonok megkönnyítik az egységes, formailag megfelelő forráshivatkozások létrehozását. Az alábbi sablonok úgy vannak megírva, hogy az angol wikiből átvéve őket működnek az eredeti paraméterezéssel. Mindegyik paraméterezhető angolul, és némelyik megengedi a magyar paraméterezést is.

Könyvek

• {{cite book}}^(?)

Újságcikk

• {{cite news}}^(?)

Weblapok

• {{cite web}}^(?) (csak angolul paraméterezhető)
• {{weblaphivatkozás}}^(?) (csak magyarul paraméterezhető)

Folyóiratok

• {{cite journal}}^(?)

TV sorozatok epizódjai

• {{Epizód hivatkozás}} (magyarul és angolul és paraméterezhető)
• {{cite episode}} (magyarul és angolul és paraméterezhető)

A Wikipédia idézése

A Speciális:Cite oldallal lehet az egyes Wikipédia oldalakhoz Irodalomjegyzék-bejegyzést készíteni. A megfelelő útmutató lefordításáig lásd az angol Wikipédia megfelelő útmutatóját. A Wikipédiából származó teljes cikkek átvételi feltételeiről a Wikipédia:Felhasználási feltételek szól.

Figyelmeztető sablonok

Ha egy cikk egészéhez vagy annak egyes részeihez nincs megadva a forrás, akkor sablonok elhelyezésével lehet erre a figyelmet felhívni:

{{Forr2}}	a királynőt megölni {{Forr2| nem kell félnetek}} jó lesz ha mindnyájan beleegyeztek én nem ellenzem	a királynőt megölni nem kell félnetek[forrás?] jó lesz ha mindnyájan beleegyeztek én nem ellenzem
{{forr}}(?)	a királynőt megölni nem kell félnetek{{forr}} jó lesz ha mindnyájan beleegyeztek én nem ellenzem	a királynőt megölni nem kell félnetek[forrás?] jó lesz ha mindnyájan beleegyeztek én nem ellenzem
{{nincs forrás}}(?)	{{nincs forrás}}	(egész szakaszra vagy cikkre való nagy sablon, amibe egy robot utólag automatikusan elhelyez egy dátumparamétert)
{{rosszforrás}}	kispiricsi faluvégén{{rosszforrás}}	kispiricsi faluvégén
{{vitatott forrás}}(?)	{{vitatott forrás}}	(egész szakaszra vagy cikkre való nagy sablon ha van ugyan forrás, de kétes. Egy robot utólag bedátumozza.)
{{nincslicenc}}(?)		(képekhez való)
{{nincsforrás}}		(képekhez való, átirányít a {{nincslicenc}}(?)-re )

Lásd még

• Wikipédia:Ellenőrizhetőség
• Cite.php (meta)
• Wikipédia:Hivatkozz és fogalmazz pontosan
• Formai útmutató#Lábjegyzet