Böbe majom

{{Tataroz}}  

Böbe majom
Faj	csimpánz
Neme	nőstény
Született	1963. január Guinea
Elpusztult	1970. november 10. Veszprémi Állatkert
Halál oka	fertőzöttség

Böbe majom (Guinea, 1963 január-1970. november 10.), az 1960-as években a veszprémi állatkert kivételes képességű és országos népszerűségre szert tett "csodacsimpánza"; minden idők leghíresebb magyar majma.

Életrajza

Böbe 1963 januárjában látta meg a napvilágot Guineában. Anyját orvvadászok lőtték le, egy ott dolgozó magyar mérnök, Rózsavölgyi Imre vette gondjaiba az elárvult állatot. A Böbe nevet is ő adta neki, és amikor hazaérkezett Magyarországra – még az 1963-as év októberében –, a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparknak ajándékozta. A rendkívül tanulékony, barátságos és játékos kedvű Böbe nyomban meghódította a veszprémieket, és rövidesen az egész ország a szívébe zárta. (Ekkoriban a budapesti állatkertnek is csak egyetlen majma volt, így Böbe országos szinten is kifejezetten különlegesnek, egzotikumnak számított.)

Még Afrikában, mérnök pótapja mellett kezdett el rajzolgatni és üvegből inni. Borotválkozni is tőle „tanult meg”, alaposan bekente magát borotvahabbal, közben bele-belenyalt, a felét jóízűen meg is ette.

Veszprémbe kerülve is új meg új dolgokat tanult meg. Értelmi képességei olyan kimagaslóak voltak, hogy kedvenc gyümölcseit sokszor egy erre a célra készített automatából szerezte meg. Bedobta a fémpénzt, megforgatta a kart, majd elfogyasztotta az almát vagy a narancsot. A kezdeti ösztönös rajzolgatás után megtanult festeni - festményei nem sokban különböztek egy absztrakt festő munkáitól. (A festéshez először meg kellett tanulnia a festékes tubus és az ecset használatát, s miután tanítómesterétől elleste a festőmesterség alapjait, állhatott neki az alkotómunkának.) Gyurmázni és agyagozni is szeretett.

Megtanították tüzet rakni, kávét főzni, szörpöt készíteni. Kanállal ette a levest. Szívesen törölgetett ablakot, és olyan óvatosan dolgozott, hogy sosem tört be az üveg. Arra is képes volt, hogy a táskarádión beállítsa a kedvenc adóját. Imádott autózni és motorozni - persze csak utasként. Jutalomfalatért cserébe kézzel kinyitott zárakat, lakatokat.

„Segít takarítani, ha kell, szöget ver a falba, üzemanyagot tölt az olajkályhába. Egy kimustrált motorkerékpárt a csavarhúzó bámulatos használatával néhány nap alatt tökéletesen szétszerelt, majd kevésbé tökéletesen, ám roppant buzgalommal az összerakásán fáradozott” – számolt be Böbe képességeiről a Kincses Kalendárium.

Kifejezetten szerette és igényelte az emberek társaságát. Önzetlenül segített gondozónőjének. Felügyelettel még más állatok etetését is rá lehetett bízni, nem csente el a legjobb falatokat.

Annyiban is kivált az állatkert többi lakója közül, hogy ruhát és papucsot hordott, evés után pedig szalvétával törölte meg a száját.

A rendkívül okos, életvidám csimpánznak országszerte híre ment, minden évben több százezer látogatót vonzott Veszprémbe. Maga Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára, az ország első számú vezetője is szívesen időzött a társaságában, Böbe megismerte őt, kávéval kínálta, Kádár János pedig viszonzásul magához ölelte a majmot.

Böbét gyakran filmezték. A vele készült ismeretterjesztő filmek ma is megtekinthetők, így bárki meggyőződhet éles eszéről, kézügyességéről, magabiztos eszközhasználatáról és arról, hogy mennyire ragaszkodott a gondozóihoz, és miként csavarta az ujjai köré a veszprémi állatkert látogatóit.

Felmerült az a gondolat, hogy pároztatják. Találtak is számára egy Samu nevű hímet, de a nász meghiúsult. Böbe dühös és féltékeny volt Samura. Nem szokott hozzá ahhoz, hogy a jelenlétében másra is figyeljenek.

Mivel ebben az időben fedezték fel, hogy a majom és az ember genetikája csupán 3 százalékban tér el, Böbe számos etológiai megfigyelés és kísérlet alanya lett. Kutatók tanulmányozták, hogyan fejlődik Böbe gondolkodása, hogyan lesz az utánzásból találékonyság. 1969 decemberében szülőföldjére, Guineába vitték vissza, hogy megfigyeljék, miként viselkedik vadon élő fajtársai láttán. Akar-e a csatlakozni a hordához? Vissza kíván-e térni egy, a majmok számára természetes életmódhoz? Böbe azonban megrémült a többi csimpánztól, hangosan sírva szaladt ki az őserdőből, hogy mielőbb gondozójába csimpaszkodhasson.

Böbe tehát Afrika és a többi majom helyett azokat választotta, akik felnevelték, akikhez a mindennapi élményei, tapasztalatai kötötték. (A történtekből egyébként a szakemberek levonták a tanulságot. Azóta nagyon odafigyelnek arra, hogy az állatok ne "emberkézben nőjenek fel". Ne emberekhez kötődjenek, hanem más állatoktól tudják eltanulni a fajtájukra jellemző, az életben maradást biztosító magatartásszabályokat.)

Hazatérése után Böbe megfázott, mert elszokott a magyar időjárástól.

1970. november 10-én, hétesztendős korában elpusztult. Ahogy a boncolás kiderítette, egy parazitás megbetegedés, a hólyagférgesség oltotta ki az életét. Az állatkert bejárata közelében temették el.

Böbe, a gyerekek kedvence

Bár Böbét mindenki szerette, a gyerekek különösképp rajongtak érte, és élvezték a vele töltött állattan-órát.

“Böbe és a gyermekek között azonnal meleg barátság szövődött. A kis állat viszonozta a gyermekek szeretetét és engedelmesen tűrte, hogy tenyerét vizsgálgassák, cirógassák, még fogsorát is mutogatta. Apró kis bolondságaival derűssé tette a komoly megfigyeléseket. Kifűzte cipőjüket, kinyitotta táskájukat. Gondozója, Ilonka néni segítségével még autogrammot is adott. A gyermekek ezalatt önállóan kezdtek összehasonlítást tenni az ember és az emberszabású majom között.” – írta meg a korabeli sajtó.

Emlékezete

• Romhányi József In memoriam című bökversével búcsúzott Böbétől:

Elhunytál egy csendes őszi napon

Veszprémi Böbe, nagyhírű majom

Vagy az történt csupán,

hogy a kutató tudomány után

a halál sem késett,

hogy tanulmányozza végső viselkedésed,

amint lényed emberszabásúan

a semmibe suhan.

Remélem, ezen illő módon

elmondott nekrológon

senki sem nevet.

Vagy csak néhány – majom-

szabású emberek.

• Böbe majom emlékére a Herendi Porcelángyár aranyfestéssel díszített bögrét hozott forgalomba.
• 2004-ben fölavatták Böbe fából készült szobrát a Veszprémi Állatkertben. 2009-ben pedig átadták a Böbe Majom Tanodája elnevezésű oktató- és kiállítóházat, ahol állatkerti biológiaórák tartására nyílik lehetőség.

• Böbe életét novella formájában dolgozta fel a veszprémi születésű Lajta Erika írónő. (A Pompadour Szocialista Brigád című elbeszéléskötetben Böbe címmel megjelent novella valós és fiktív elemeket vegyít. Egy kislány és Böbe fordulatokban gazdag kapcsolatát helyezi a fókuszba.)

Források

Böbe, az iskolateremtő csimpánz - MTVA Archívum (fotókkal és videóval)

Kapcsolódó szócikkek

   Híres majmok listája