Simson Star

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Simson Star
SR42 Star.jpg
További elnevezések SR4-2
SR4-2/1
Gyártási adatok
Gyártó IFA-Kombinat
VEB Fahrzeug- und Jagdwaffenwerk Ernst Thälmann Suhl
Gyártás ideje 19641975
Előző Simson Spatz
Következő Simson Sperber, Habicht
Típus Túra
Műszaki adatok
Méret és tömegadatok
Hossz 1
Tömeg
Szárazon 67 kg
Nedvesen 157 kg
Üzemanyagtank 8,5 l ebből 1,5 l tartalék
Teljesítmény
Motor – 49,6 cm³-es kényszerléghűtéses, egyhengeres, résvezérlésű kétütemű
- M53 ill. M53/1 KF típus
Teljesítmény 2,5 kW / 3,4 LE @ 5750 (6000) 1/min
Forgatónyomaték 4,5 Nm @ 5.000 1/min
Erőátvitel – 3 fokozatú
- többtárcsás, olajfürdős tengelykapcsoló
- lánchajtás

Lásd még
Simson Spatz
Simson Sperber
Simson Habicht
Simson Schwalbe
Simson S50

A Simson Star két személy szállítására alkalmas keletnémet gyártmányú kismotorkerékpár. A madárszéria második tagja a Star (magyarul seregély), amely gyakorlatilag a Spatz (ő a madárszéria első tagja) és a Schwalbe keveréke. Az akkor sportosság jegyében született Starnál megmaradt alap elemként a Spatz váz, amelybe a 3 sebességes kényszerléghűtéses 3,4 lovas lábváltós turbós blokk került. Természetesen a blokkal együtt a kipufogó rendszer és a szívászaj tompító is átkerült. A Schwalbeval közös még a komplett első futómű (teleszkópokkal együtt), az első sárvédő, a kormány és annak elemei (kéziváltót kivéve, mivel ilyen példány a Star típus esetében nem volt). Átkerült még a dupla ülés, a hátsó teleszkópok, kerekek, fékek és a csomagtartó. Meg kell említeni a szinte azonos elektromos rendszert: 136 cm2-re növelt fényszóróbetét felület, hátsó lámpa, gyújtáskapcsoló, töltőberendezés és a 6V (4.5 aH) ólom akku, kormányvégi indexek, parkírfény, duda, biztosítékdoboz valamint a fényváltó és indexkapcsoló. Teljesen új tervezésnek számított a Claus Dietel és Lutz Rudolph által tervezett kombinált lámpafej, amelyhez módosítani kellett némileg a Spatz váz homlok részét. Mindezek mellett módosításra került még a két motortakaró oldallemez is. Ami a Spatz-cal közös maradt, az az enyhén módosított vázon kívül a tank, hátsó lengővilla és a hátsó sárvédő. Ez a fejlesztési "koncepció" leginkább a márkaszervizek számára volt kedvező, mivel egy új típust alkottak meg, de az új alkarészek száma nagyon kevés. Magyarul a Star gyakorlatilag az előbb említett két típus 90%-át foglalja magában.

Simson SR4-2 Star története[szerkesztés]

Az 1964-es Lipcsei Vásáron a Simson egy olyan modellel jelent meg, amely merőben eltért az előző, akkoriban már elavultnak ható SR2E moped mellett. A Star gyártása a Schwalbe sorozatgyártásának beindítása után 7 hónappal, a Spatz gyártásának indítása után 3 hónappal, 1964. szeptember 1-én indult be.

A Simson Star modern megjelenésével nagy tömeget vonzott magához a vásárvárosban. A motorkerékpáros vonalvezetés, a nagy méretű fényszórók, akár két személy szállítására is alkalmas ülés, 16 colos kerekek 125 mm-es dobfékekkel, féklámpával, gyújtáskapcsolóval, üresjárati visszajelzővel, parkolólámpával, tokozott lánccal, ülés alatti tárolóhellyel követte a 60-as évek divatját. Motorja kényszerlevegőhűtéses, 3,4 lóerős, egybeépített háromsebességes lábkapcsolású váltóval készült.

A Simson Star 4-2 az akkori NDK-s törvényeknek megfelelően 60 km/h végsebesség elérésére képes, sőt, ezt túl is teljesítette akár 5 km/h-val. Ez a tulajdonsága alkalmassá tette, hogy ne csak a városban használja tulajdonosa, hanem hosszútávú, akár több 100 km-es útra is elinduljon vele. (Ne feledjük, hogy 1964-ben még nem volt minden háznál két kocsi, de még egy sem. Csak a legtehetősebbek engedhették meg maguknak, illetve azok, akik közel voltak ahhoz a bizonyos "tűzhöz". Akkor sokak számára és még sokáig a Simson maradt az egyetlen elérhető közlekedési eszköz.)

1964-ben mutatták be a Budapesti Nemzetközi Vásáron az új Start, ahol némileg eltörpült az új sláger, a Trabant 601 mögött. Hazánkban 1965-től lehetett megvásárolni.

1965-ben a megbízhatóságáról tett tanúbizonyságot a trópusokon. Wolfgang Schrader és barátja a Starok nyergében Nepált, Kasmirt, Malajziát és Kambodzsát is megjárta nagyobb meghibásodás nélkül. A 60 km/órás végsebességnek hála, nagyobb átlagsebességet értek el, mint az 1958-ban az SR2-esekkel.

1966 februárjában akorábbi NKJ karburátorokat felváltotta a modernebb, korszerűbb BVF (Berliner Vergaser und Filterverke) 16N1-6 jelű porlasztó. Ugyanebben az évben módosították a hátsó lámpáját, a narancssárga/borostyán színű búrát piros színűre cserélték. A hátsó lámpa alá egy piros színű fényvisszaverőt erősítettek.

1967-től megújult a vizes tankmatrica, a normál Star feliratot leváltotta a címerrel kiegészített Star matrica.

1968-tól az SR4-2/1 es lett a típusjelzés. Több ponton is módosították a kismotort. A csomagtartó gumi borítást kapott, az ülésről eltávolították az alumínium szegélycsíkot, a markolatok színe sötét lett, 1969. szeptemberében módosult a km óra számlapja is. 1966-ig borostyánsárga volt a féklámpa, amit piros váltott fel a korabeli KRESZ módosítások miatt.

1972-ben a szivarvég kipufogót leváltotta a normál végű kipufogó. A gyakorlatban a váltás 1972-1973-ban volt, még néhány példányon visszaköszönt a szivarvégű kiupufogó dob.

Többnyire nem szerelték fel kormányindexszel. Hazánkba rendszámmal kerültek forgalomba, mint motorkerékpár, mert a típus nem fért bele a segédmotoros kategóriába a magasabb végsebesség és a kétszemélyes mivolta miatt.

Az 1974-es modellévre több változást hajtottak végre, a már lassan kifutó szérián. A fehér lámpakeretet valamint a szintén fehér üléshuzatot fekete színűre cserélték, a lengéscsillapítók szintén fekete felső borítást kaptak. Továbbá módosított, öntisztító fékbetétek és a külső hátsó fékkar volt a frissítések között.

1975-ig 505 800 darab Star hagyta el a gyárat.

Gyakorlatilag a Simson Star az egyetlen típus a madárszéria tagjai közül, amelyet hazánkba exportáltak az NDK-beli Suhlból.

Érdekességképpen a következő adatokat adta meg a gyár a kismotorkerékpár menetteljesítményéről: 0-50km/-ra 16 mp gyorsul fel, míg 500 m-t 39,6 mp alatt tesz meg.

Fényezés: A Star tankja, oldallemezei és kormánytakaró lemeze szürkés zöldes fényezést kapott, míg további elemei piros (verkehrsrot) fényezést. Később a piros színt bordó fényezés váltotta fel. A Star esetén ritka fényezés a vajszín (tank, oldallemezek és kormánytakaró lemez) fény szembeállítása a Habichtoknál használt zöld fényezéssel.

Irodalom[szerkesztés]

  • Erhard Werner: Simson-Vogelserie - Ein Ratgeber für Spatz, Star, Sperber und Habicht. MZA-Verlag. Vellmar 2004, ISBN 3-9809481-1-0
  • Schrader-Typen-Chronik: “Simson Schwalbe & Co 1955-1991”; Motorbuch Verlag; ISBN 978-3-613-02813-5

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]