Schwerini-tó
| Schwerini-tó | |
 | |
| Ország(ok) | Németország |
| Vízgyűjtő terület | 414 km2 |
| Elsődleges lefolyások |
|
| Hosszúság | 21 km |
| Szélesség | 6,0 km |
| Felszíni terület | 61,54 km2 |
| Legnagyobb mélység |
|
| Víztérfogat | 0,787 km3 |
| Tszf. magasság | 37,8 m |
| Elhelyezkedése | |
 Schwerini-tó
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 53° 43′, k. h. 11° 28′53.716667°N 11.466667°EKoordináták: é. sz. 53° 43′, k. h. 11° 28′53.716667°N 11.466667°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schwerini-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Schwerini-tó (Schweriner See) Németország negyedik legnagyobb tava Nyugat-Mecklenburgban,[1] Schwerin és Hohen Viecheln között. Geomorfológiai szempontból posztglaciális gleccsertó, és a Mecklenburgi-tóvidékhez tartozik.
Leírása
[szerkesztés]A tó nyugatra és délre fekszik az Északi-tenger és a Balti-tenger vízválasztójától, és a posztglaciális tóvidék jellegéből adódóan kisebb tavakkal van körülvéve. Természetesen dél felé van lefolyása a Stör folyón keresztül, de északról Wismaron keresztül kapcsolódik a Wallenstein-árokba, ezt a Losteni-tavon át vezető kapcsolatát mesterségesen hozták létre 1531-ben. A Losteni-tó vize előzőleg a Balti-tenger felé folyt.
Schwerin városának hét tava van: északnyugatról a Lankower See; észak felől a Medeweger See és a Pfaffenteich, a város belsejébe mélyen behúzódó Ziegelsee; a hozzá rövid csatornával csatlakozó Heidensee; az újabb csatornával ehhez kapcsolódó óriási Schwerini-tó; a várostól délre fekvő Fauler See, melynek északi csücske majdnem a Schlossgartenig ér, és végül a különös alakzatot öltő Ostorfer See.
A Schwerini-tó a város keleti határán fekszik és az ország negyedik legnagyobb tava. Hossza 21 km, szélessége 3–5 km, legnagyobb mélysége 52,4 méter,[1] és az 1842-ben épült Paulsdamm (gát) keresztezi, amelyen át az F104-es út Güstrow felé vezet.
A tó keleti partján a gát végében Rampe község fekszik. A gát a tavat két részre, az északi Aussenseere és a déli Binnenseere osztja.
Galéria
[szerkesztés]
.jpg)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ a b Nixdorf B., Hemm M., Hoffmann A., Richter P.: Dokumentation von Zustand und Entwicklung der wichtigsten Seen Deutschlands: Teil 2 Mecklenburg-Vorpommern Archiválva 2015. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés: 2017. november 19.
- NDK (Panoráma, 1981) ISBN 963 243 215 0
