Salamin Kelemen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Salamin Kelemen (Chippis, Svájc, 1833. szeptember 15.Körmöcbánya, 1920. február 4.)[1] főreáliskolai tanár.

Életútja[szerkesztés]

Salamin Márton, francia nyelv-tanító fia. 1863-ban tanári képesítést nyert a természettanból és vegytanból, magyar és német nyelvből és kineveztetett a körmöcbányai királyi alreáliskolához rendes tanárnak és helyettes igazgatónak, ahol mint tanár működött 1893. december végeig; ekkor nyugalomba vonult és Körmöcbányán élt.

Cikkei a Gyógyszerészi Hetilapban (1863. A «resica mare»-i földpát vegyi elemzése); a Természettudom. Közlönyben (IV. 1864-5. a «Resica-mare»-i földpát vegyi elemzése); a körmöcbányai főreáliskola Értesítőjében (1868. A vegytan fogalma s történeti fejlődésének rövid vázlata, 1873. A kén és legfontosabb vegyei).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1920. augusztus 1., 8-10. szám, 74. old.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Tanodai Lapok 1863. 41. sz.
  • Felsmann Névkönyve. Pest, 1869. 114. l.
  • Rajner F. Névkönyve. Bpest, 1893. 73. l.
  • A körmöczbányai Állami főreáliskola Értesítője 1895. 208. lap.
  • Pesti Hírlap, 1888. szeptember 23.
  • Budapesti Közlöny, 1910. január 4.