Saint-pol-de-léoni csata
| Saint-Pol-de-Léon-i csata | |||
| Konfliktus | Breton örökösödési háború Százéves háború | ||
| Időpont | 1346. június 9. | ||
| Helyszín | Saint-Pol-de-Léon, Bretagne | ||
| Eredmény | Angol-breton győzelem | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| Veszteségek | |||
| Térkép | |||
 Saint-Pol-de-Léon
Pozíció Franciaország térképén
| |||
 é. sz. 48° 41′ 07″, ny. h. 3° 59′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 07″, ny. h. 3° 59′ 11″ | |||
A saint-pol-de-léoni csatát az angolok és a franciák vívták a százéves háborúban, 1346. június 9-én Bretagne-ban. A jóval kisebb angol sereg súlyos vereséget mért ellenfelére.
Előzmények[szerkesztés]
1346 tavaszán a francia udvar támogatásával Blois-i Károly breton herceg sereget gyűjtött, hogy megverje a hercegségben állomásozó kis létszámú angol angol hadat és helyi szövetségeseit. Hadserege vazallusaiból, Bretagne északi és keleti arisztokratáiból, azok bérlőiből, fríz, burgundiai, savoyai és genovai zsoldosokból, valamint a Languedocból átvezényelt gyalogosokból állt.[1]
A herceg azt tervezte, hogy csapatai megostromolják a három angol erősséget, Brest kikötővárost, La-Roche-Derrient és Lesnevent, majd megtisztítják a parti sávot az angoloktól. Az angolok hosszabb ideje nem kaptak komoly utánpótlást, és csak néhány száz katonára számíthattak. A hírek hallatára a szövetséges breton urak is kezdtek elpártolni tőlük.[2]
Az ütközet[szerkesztés]
Thomas Dagworth parancsnok egy nyolcvan lovagból és száz íjászból álló csapattal felderítésre indult, amikor 1346. június 9-én, kevéssel hajnal után beleütközött Károly herceg csapataiba, Saint-Pol-de-Léon közelében. A franciák túlerőben voltak, és harcra kényszerítették az angolokat, akik egy domb tetején beásták magukat. Az angolokat a franciák három oldalról körbevették, majd gyalogosan támadták. Az angolok, elsősorban a hosszúíjászoknak köszönhetően, minden rohamot visszavertek. Az utolsó, kora esti támadást Károly herceg vezette, de az is elbukott. A franciák kénytelenek voltak visszavonulni, és halottaikat, sebesültjeiket hátrahagyni. A csatát valamennyi angol lovag túlélte, igaz, mindannyian megsebesültek.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Jonathan Sumption 495. oldal
- ↑ a b Jonathan Sumption 496. oldal
Források[szerkesztés]
- ↑ Jonathan Sumption: Jonathan Sumption. The Middle Ages: The Hundred Years War - Trial by Battle. University of Pennsylvania Press (1999). ISBN 978 081 2216 5547