Sablon:Eltérő-jelentésmező-infó

„	Hadd idézzem, amit Wilhelm von Humboldt német nyelvész és filozófus mondott erről. „A nyelvek – mondta – nem abban különböznek, hogy melyiken mit lehet kifejezni, mert minden nyelven mindent ki lehet fejezni. A nyelvek abban különböznek, hogy melyiken mit nem lehet nem kifejezni.” Tényleg: németül nem tudok úgy barackról beszélni, hogy ne mondanám meg, őszi-e vagy sárga. És magyarul – ez igaz, még ha nyelvészetileg nem is mutat semmi mélyebbet – nem lehet azt mondani, hogy „Liebe”, anélkül, hogy meg ne mondanám, milyen típusú: szeretet vagy szerelem.	”
– Nádasdy Ádám

Tudnivalók:

• Egy sorban egy szó csak egyetlen jelentésével szerepel (a szabadság szót egy sorban csak a ’rabság’ ellentéteként vehetjük fel, ’szünidő’ jelentésében csak egy újabb sorba), máskülönben nehezebbé válik a másik nyelvű megfelelők összevetése.
• Csak olyan szavak szerepelhetnek, amelyek közt egyértelműen körülhatárolható jelentéstani különbség van. Ahol csak stílusban vagy nyelvi rétegben van eltérés, vagy amelyek részben felcserélhetők (pl. idea/view/opinion), azok nem tartoznak ebbe a listába.
• A többjelentésű szavak konkrét jelentését sok esetben meg lehet határozni előtaggal vagy jelzővel (pl. konyhaasztal vagy íróasztal); ez nem akadálya a listában való szereplésüknek.
• Erre a listára csak a poliszémia esetei tartoznak, tehát ahol a jelentések (a mai beszélők számára is érzékelhető módon) összefüggenek. A homonímia esetei (vagyis ahol a szóalakok egybeesése véletlenszerű, pl. fine: ’remek’/’pénzbüntetés’, illetve nem jelez nyelvtől független közös jelentésmezőt, pl. medicine: ’gyógyszer’ / ’orvostudomány’) nem ide tartoznak.
• A különbség néha a megszámlálható-megszámlálhatatlan értelmű használatból adódik, amit pl. az angolban a névelő is tükröz, de a magyarban is megragadható pl. a sebesség szóval: Ennél nagyobb sebességgel itt nem érdemes menni. vs. Az ötből csak két sebessége működik jól.