SM U–6 (Osztrák–Magyar Monarchia)
| SM U–6 | |
 | |
| Az SM U–6 az első világháború idején | |
| Hajótípus | Tengeralattjáró |
| Üzemeltető |  Császári és Királyi Haditengerészet |
| Pályafutása | |
| Építő | Whitehead Torpedó- és Gépgyár, Fiume |
| Építés kezdete | 1908. február 21. |
| Vízre bocsátás | 1909. június 12. |
| Szolgálatba állítás | 1910. július 1. |
| Sorsa | 1916. május 13-án az Otrantói-szorosban belegabalyodott két angol drifter hálójába és a búvárhajó a felszínre kényszerült. A magatehetetlen hajót a személyzete elsüllyesztette, a vízben úszó legénység minden tagját az angol gőzösök kimentették. |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 240 / 273 t |
| Hossz | 29,19 m |
| Szélesség | 4,23 m |
| Merülés | 3,9 m |
| Maximális merülési mélység | 50 m |
| Hajtómű | Felszínen 1 db benzinmotor (500 LE) víz alatt 2 elektromotor (230 LE) 2 db hajócsavar |
| Sebesség | 7 csomó / 3 csomó |
| Fegyverzet |
|
| Legénység | 19 fő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az SM U-6 vagy U-VI a Császári és Királyi Haditengerészet Holland-típusú tengeralattjárója volt. A hajót az Osztrák–Magyar Monarchia megrendelésére kezdték el építeni a fiumei Whitehead Torpedó- és Gépgyár gyártósorain testvérhajójával, az SM U–5-tel együtt, a két hajó ára akkori értéken 2 700 000 korona volt.
Tervezése és építése[szerkesztés]
A Császári és Királyi Haditengerészet a századfordulón megkezdődött flottafejlesztésének keretében különböző gyáraktól az első világháború kitöréséig hat búvárnaszádot vásárolt, melyeknek utolsó két darabját jelentette a fiumei Whitehead Torpedó- és Gépgyártól megrendelt ún. Holland-típusú SM U–5 és SM U–6 jelzésű tengeralattjárók.
A gyárat vezető Robert Whitehead 1906-ban vásárolta meg az amerikai Elektric Boat & Co. cégtől egy Holland-típusú tengeralattjáró szabadalmát, majd kisebb módosításokat követően megkezdte egy ilyen naszád építését. Tervei szerint a megépült naszádot a Császári és Királyi Haditengerészetnek ajánlja megvételre, amely érdeklődőnek bizonyult és a tervek bemutatását követően 1907. július 15-én két búvárnaszád megépítésére írt alá szerződést Whitehead vállalatával. A két hajónak a szerződés aláírását követő huszonkét hónap alatt kellett megépülnie, a szerződést 1907. december 3-án hagyta jóvá a Hadügyminisztérium, a két hajó megépítésének költsége összesen 2 700 000 koronát tett ki.[1]
Szolgálata[szerkesztés]
Parancsnokai[szerkesztés]
| Név | Rang | Hivatal kezdete | Hivatal vége[2] |
|---|---|---|---|
| Georg von Trapp | sorhajóhadnagy | 1910. július 1. | 1913. június 24. |
| Nikolaus Halavanja | sorhajóhadnagy | 1913. június 24. | 1915. július 22. |
| Albrecht Graf von Attems | fregatthadnagy | 1915. július 22. | 1915. augusztus 5. |
| Urban Passerar | sorhajóhadnagy | 1915. augusztus 5. | 1915. augusztus 31. |
| Lüdwig Eberhardt | sorhajóhadnagy | 1915. augusztus 31. | 1915. október 10. |
| Nikolaus Halavanja | sorhajóhadnagy | 1915. október 10. | 1915. november 21. |
| Hugo von Falkhausen | sorhajóhadnagy | 1915. november 21. | 1916. május 13. |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Csonkaréti 27. oldal
- ↑ WWI U-boats: K.u.K. U6 (angol nyelven). uboat.net. (Hozzáférés: 2017. június 18.)
Források[szerkesztés]
- hajomakett.hu: A császári és királyi haditengerészet tengeralattjárói (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2017. június 18.)
- kriegsmarine.hu: Veperdi András - Tengeralattjárók (magyar nyelven). [2021. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 18.)
- kriegsmarine.hu: Bánsági Andor - A Monarchia első tengeralattjárói (magyar nyelven). [2017. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 3.)
- Sárhidai Gyula: Tengerek szürke farkasai, Petit Real könyvkiadó, Budapest, 2001., ISBN 963-9267-16-3
- ↑ Csonkaréti: Csonkaréti Károly: Gyorsmerülés - Az osztrák-magyar haditengerészet tengeralattjáróinak története 1907-1918, Zrínyi Kiadó, 2007., ISBN 978-963-327-421-7