Réz(II)-karbonát

Kémiai azonosítók
Réz(II)-karbonát
Réz(II)-karbonát
CAS-szám	12069-69-1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	CuCO₃
Moláris tömeg	123,56 g/mol
Sűrűség	3,9 g/cm³
Olvadáspont	200 °C
Forráspont	bomlik
Oldhatóság (más oldószerek)	vízben oldhatatlan
Veszélyek
EU osztályozás	Ártalmas (Xn)^[1](bázisos réz(II)-karbonát)
R mondatok	R20/22^[1]
S mondatok	S20 ^[1]
LD₅₀	1350 mg/kg (patkány, szájon át)^[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A réz(II)-karbonát egy zöld színű por, vízben oldhatatlan. Előfordul ásványokban is, de csak bázisos réz(II)-karbonát formájában, tiszta réz(II)-karbonát a természetben nem létezik és nem is állítanak elő, mert vízzel érintkezve visszaalakulna bázisos réz(II)-karbonátra.

Gyakran láthatunk középületek kupoláján (pl.: a budai vár), vagy szobrokon (pl.: a New York-i Szabadságszobor) patinát, vagyis réz(II)-karbonátot és a réz(II)-hidroxidot. Ez a réztartalmon kívül a levegő szén-dioxid, oxigén és páratartalmának köszönhető. A reakció egyenlete a következő:

2 Cu + H₂O + CO₂ + O₂ → Cu(OH)₂ + CuCO₃

Magas hőmérsékleten réz(II)-oxidra és szén-dioxidra bomlik:

CuCO₃ → CuO + CO₂

A New York-i Szabadságszobor
A budai vár

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d A bázisos réz(II)-karbonát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 29. (JavaScript szükséges) (angolul)

[1] Angol Wikipédia-változat

Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[BGIA_GESTIS-1] A bázisos réz(II)-karbonát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 29. (JavaScript szükséges) (angolul)

[1]