Ugrás a tartalomhoz

Régi városháza (München)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
München régi városháza
Altes Rathaus
A régi városháza kelet felől nézve
A régi városháza kelet felől nézve
TelepülésMünchen
CímMünchen, Németország
Építési stílus
  • román építészet
  • késő gótika
Építész(ek)Jörg von Halsbach
Hasznosítása
Felhasználási területvárosháza
Magassága56 m
Elhelyezkedése
München régi városháza (München)
München régi városháza
München régi városháza
Pozíció München térképén
é. sz. 48° 08′ 12″, k. h. 11° 34′ 37″48.136804°N 11.576995°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 12″, k. h. 11° 34′ 37″48.136804°N 11.576995°E
Térkép
München régi városháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz München régi városháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A régi müncheni városháza egy 19. századi képeslapon

München régi városháza a Marienplatz keleti oldalán található. Bár régi, ez nem az első ilyen funkciójú müncheni épület. Az első városháza nem is ezen a helyen állt. Az először 1310-ben megemlített épület nyugatabbra, még a városfal határán kapott helyet, amely akkoriban a piactér (Marienplatz) szélén húzódott. Ezen első városházát már 1392-ben kibővítették egy nagyobb teremmel és a városfal itt található kapuját kiépítették toronynak.

1460-ban azonban az egész épületegyüttes egy villám okozta tűz martalékává vált. Az újjáépítés a dóm építőmesterének, Jörg von Halspachnak a nevéhez fűződik, aki a városházát 1470 és 1480 között építette késő gótikus stílusban. Híres a gótikus táncterem, melynek kupolaboltozatát Hans Wengler 1476-ban építette és ide készítette Erasmus Grasser a 16 mór táncosból álló faszoborsorozatát. Az évszázadok során a kor ízlésének megfelelően gyakran átépítették; A 17. században barokkosították a homlokzatot, amely aztán a 18. században késő reneszánsz külsőt kapott. Miután 1874-ben elkezdték építeni az új városházát, ez az épület már csak reprezentációs célokat szolgált, a földszintet pedig áttörték kapunak.

Források[szerkesztés]

  • Klaus Gallas: München. Von der welfischen Gründung Heinrichs des Löwen bis zur Gegenwart: Kunst, Kultur, Geschichte. DuMont, Köln 1979, ISBN 3-7701-1094-3

Külső hivatkozások[szerkesztés]