Rudics József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudics József
Az ország tükre 1863. 164. l.
Az ország tükre 1863. 164. l.
Született1792. február 22.
Szabadka
Elhunyt1879. augusztus 21. (87 évesen)
Bácsalmás
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségebunyevác
Foglalkozásajogász, politikus, a parlamenti felsőházának tagja, költő
Tisztsége
  • magyar országgyűlési követ (1832–1836)
  • Bács-Bodrog vármegye főispánja (1841–1848)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudics József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rudics József báró (horvátul: Josip Rudić Aljmaški) (Szabadka, 1792. február 22.Bácsalmás, 1879. augusztus 21.) bunyevác nemes, jogász, politikus, a magyar parlament felsőházának tagja, költő, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Életútja[szerkesztés]

Nemesi családban született, amely nem halt még ki. Horvátország déli részéből költöztek fel a Bácskába és Mária Terézia 1755-ben adott nemesi rangot a családnak.

Tanulmányai befejeztével 1809-ben bölcsész, 1816-ban pedig jogi doktorrá avatták. Kisfaludy Károly egyik közeli barátja volt, a Kisfaludy által indított Auróra zsebkönyveket anyagilag támogatta. 1825-ben Bács-Bodrog vármegye aljegyzője, majd 1832-ben az alispánja lett. 1832-től 1836-ig megyéje országgyűlési követe is, majd 1837-ben helytartó tanácsosa és adminisztrátora lett. 1841-ben kinevezték a vármegye főispánjává, amit 1848-ig látott el. Az 1848 után csak 1861-ben újra összehívott országgyűlés ismét főispánná tette meg, ám az országgyűlés alkotmányellenes feloszlatásakor lemondott. Az osztrák-magyar kiegyezés után, 1867-ben újra Bács-Bodrog vármegye főispánja lett. 1874-ben bárói rangra emelkedett. Jó barátságban állt fajkürti és koltai Kürthy Lajossal (1785-1863), néhai komárommegyei másodalispánnal és több vármegye táblabírájával.

Sokat tett vármegyéje felemelkedéséért, fejlődéséért, ami mellett elkötelezett támogatója volt az irodalomnak, könyvkiadásnak és a színművészetnek is. Végrendeletében komolyabb összeget hagyott a Magyar Tudományos Akadémiára is.

A rácalmási könyvtárban őrzött 18. századi leveleket, egyházi beszédeket tartalmazó kódexet a Rudics iránti tiszteletből nevezték el Rudics-kódexnek.

Saját műve[szerkesztés]

  • Hervatag füzér (költemények, I – II., Pest, 1857 és 1870)

További információk[szerkesztés]