Rubik R–21

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
R–21
Az R–21 háromnézeti rajza
Az R–21 háromnézeti rajza

Funkció katonai szállító vitorlázó repülőgép
Gyártó Aero Ever
Tervező Rubik Ernő

Az R–21 magyar katonai szállító vitorlázó repülőgép, melyet Rubik Ernő tervezett az 1940-es évek elején. A második világháborús események miatt a gépek építése leállt.

Története[szerkesztés]

A Magyar Királyi Honvéd Légierő 1942-ben írt ki pályázatot szállító vitorlázó repülőgépek gyártására, miközben a légierőnél Pápán megkezdték a vitorlázó repülőgépes alakulatok szervezését és a pilóták kiképzését. A légierő pályázatára a Repülő Műszaki Intézet (RMI) az RMI–10 (X/S) jelzésű gép terveit készítette el, míg az esztergomi Aero Evernél Rubik Ernő az R–21 jelzésű, 15 fő befogadására alkalmas gép tervezésébe kezdett. A Magyar Királyi Honvéd Légierő öt darab szállító vitorlázógépet rendelt az Aero Evertől. A vitorlázógép vontatását Me 210-es gépekkel tervezték. A gépek építését 1943-ban kezdték el, a tervezése és az építés párhuzamosan folyt Esztergomban. (Eközben a háború alatt az Aero Ever katonai megrendelésre egyéb repülőgép-alkatrészeket is gyártott.) Több példány építése folyt, egy géptörzs és a szárnyak befejezés előtti állapotban (80%-kos készültségi állapotban) voltak, amikor a háborús események folyamán a gyárat a szovjet csapatok elfoglalták. A gépekhez elkészített részegységeket később, 1946-ban más vitorlázó repülőgépekhez használták fel.

Jellemzői[szerkesztés]

Teljesen faszerkezetű vitorlázó repülőgép. Felsőszárnyas elrendezésű, szárnyai szabadonhordóak. A törzsközép négyzet keresztmetszetű, ehhez a konténer kialakítású részhez csatlakozott a kéttörzsű elrendezésű törzs-hátsórész, melyhez osztott függőleges vezérsíkok csatlakoztak. A kéttörzsű kialakításnak. A törzsközép hátsó része két felfelé és lefelé nyitható volt a teher rakodásához. A felfele nyíló rész a levegőben is nyitható volt a teher kidobásához, míg az ejtőernyősök az oldalajtót is használhatták az ugráskor. A gép 10–15 katona, vagy kb. 2 tonna teher szállítására lett volna alkalmas. A számított adatok szerint 3000 kg-os felszálló tömeggel kb. az 5000 m magasra vontatott gép kb. 80 km-t tudott volna siklásban megtenni. Ez 16-os siklószámot jelentett volna. A gép leszálláshoz csúszótalpakkal rendelkezett, a földön történő mozgatáshoz kerekekkel lehetett volna felszerelni.

Műszaki adatok[1][szerkesztés]

  • Szárnyfesztáv: 23 m
  • Hossz: 13,7 m
  • Magasság: 4,5 m
  • Szárnyfelület: 40,0 m²
  • Üres tömeg: 2300 kg
  • Felszálló tömeg: 3800 kg
  • Siklószám: 16 (számított)
  • Utazósebesség: 120 km/h
  • Maximális sebesség: 250 km/h

Lásd még[szerkesztés]

Hasonló repülőgépek:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az egyes forrásokban a gép műszaki adataiban eltérések vannak.

Források[szerkesztés]

  • Bonhard Attila, Sárhidai Gyula, Winkler László: A Magyar Királyi Honvédség Fegyverzete, Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó, 1992., ISBN 963-327-182-7, pp. 460–461.
  • Jereb, Gábor. Magyar vitorlázó repülőgépek (PDF) (magyar nyelven), Műszaki Könyvkiadó (1988). ISBN 963-10-7126-X , p. 17.
  • Kasza József: Elfoglalták a gyárat (Magyar szállítóvitorlázó), in.: Új szárnyak 1990/2, p. 28.