Reye-szindróma
| Reye-szindróma | |
 | |
| DiseasesDB | 11463 |
| MedlinePlus | 001565 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reye-szindróma témájú médiaállományokat. | |
A Reye-szindrómára az akut nem gyulladásos enkefalopátia és a zsíros zsírmáj jellemző. A szindrómát 1963-ban írta le az ausztrál patológus, Ralph Douglas Kenneth Reye..[1] A betegség általában virális fertőzés után jelenik meg, és összefügg az acetilszalicilsav szedésével is.
Patomechanizmus
[szerkesztés]Még nem teljesen tisztázott, de feltételezések szerint a betegség károsodott mitokondriumfunkció miatt alakul ki, melyben gátoltak az oxidatív foszforilációs, illetve a zsírsavak béta-oxidációja a vírusfertőzött személyekben. Az esetek több mint 80%-ban szalicilátok által okozott mitokondrium károsodást lehet kimutatni.
Klinikai kép
[szerkesztés]Ritka betegség, általában 4 évesnél fiatalabb gyerekekben alakul ki. A betegséget intenzív hányás vezeti be, amit ingerlékenység vagy letargia követ. A szérumbilirubin-, ammónia- és transzaminázok szintje a normális tartományba esnek ebben a szakaszban. A betegek többsége meggyógyul, azonban kb 25%-ukban kóma alakul ki. A halál oka általában súlyos idegrendszeri károsodás vagy májelégtelenség. A súlyosabb lefolyású esetek túlélőiben neurológiai károsodás maradhat vissza.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ R. D. K. Reye, G. Morgan, J. Baral: Encephalopathy and fatty degeneration of the viscera: a disease entity in childhood. In: Lancet. 1963;2, 749–752. oldal (angolul)
Források
[szerkesztés]- Medscape: Reye Syndrome (angolul)
- Robbins - A patológia alapjai, 2014 (9. kiadás)
|
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
