Rawson (Chubut)
| Rawson | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Argentína | ||
| Tartomány | Chubut | ||
| Megye | Rawson | ||
| Irányítószám | U9103 | ||
| Körzethívószám | 0280 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség |
| ||
| Tszf. magasság | 4,0 m | ||
| Időzóna | ART (UTC-3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 d. sz. 43° 18′, ny. h. 65° 06′Koordináták: d. sz. 43° 18′, ny. h. 65° 06′ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rawson témájú médiaállományokat. | |||
Rawson az argentin Chubut tartomány és azon belül Rawson megye székhelye.
Földrajz[szerkesztés]
A város Argentína déli, Patagónia és azon belül Chubut tartomány északkeleti részén található, néhány kilométerre attól a helytől, ahol a Chubut folyó az Atlanti-óceánba torkollik. A település legnagyobb része a folyó északi (bal) partján épült fel. A folyón két híd is található. Itt van a 25-ös főút keleti végpontja, ez nyugat felé átszeli az országot, és csaknem az Andokig vezet.
Története[szerkesztés]
A város helyén Henry Libanus Jones (spanyolosan: Enrique Libanus Jones) alapított először egy brit telepet a 19. század közepén, ahol hamarosan számos walesi család telepedett le. 1865. szeptember 15-én vált hivatalosan Argentína részévé, és vette fel Julián Murga alezredes javaslatára végleges, mai nevét Guillermo Rawson akkori belügyminiszter tiszteletére (korábban Trerawson volt a neve, amely névben a tre a walesi nyelvből származik, és települést jelent).[2][3]
A többségében Puetro Madrynból érkezett walesiek (mintegy 150 fő), akiket leginkább az öntözés lehetősége vonzott a térségbe,[3] megszervezték saját kormányzatukat és létrehoztak egy „tizenkettek tanácsa” nevű törvényhozó testületet is. Az argentin kormány 1876-ban küldte ide az első hivatalos biztost Antonio Oneto személyében. 1884-ben hozták létre a Chubut Nemzeti Terület nevű közigazgatási egységet, ahova Rawson is tartozott: ennek első kormányzója 1885-től Jorge Fontana lett. Az „igazi” rawsoni önkormányzat 1888-ban alakult meg Gregorio Mayo vezetésével.[2]
1901. augusztus 24-én a települést három részre osztották: magára a mai Rawsonra, Trelewre és egy vidéki kerületre. Ebben a döntésben szerepet játszott az áradások vissza-visszatérő problémája is.[3] Ugyancsak az áradások miatt tervezték el 1917-ben, hogy egy új vashidat építenek a Chubut folyó fölé.[4]
Amikor az 1957-es alkotmány Chubutot önálló tartománnyá minősítette, Rawsont jelölték ki fővárosául. A város lassan, de folyamatosan fejlődött, főként a vasútnak, a Playa Unión-i fürdőnek és a kezdetben kereskedelmi, később halászkikötőnek köszönhetően. A lakosság elspanyolnyelvűsödött, hamarosan megjelent az első spanyol újság is.[2]
Népessége[szerkesztés]
| Lakosok száma | 26 183 | 24 616 | 31 787 |
| 2001 | 2010 | 2013 |
Nevezetességek[szerkesztés]
A városban kevés látnivaló akad. A főtéren 1936. október 12-én avatták fel a névadó, Guillermo Rawson mellszobrát. (Az eseményen több tartománybeli település küldöttsége is részt vett.)[3] Fennmaradt néhány régi, walesi eredetű kápolna a városban, például az 1881-ben épült Berwyn-kápolna, amely ott található, ahol Julián Murga korábban felvonta az argentin zászlót. A Don Bosco Regionális Múzeumot 1941-ben nyitották meg a szaléziak: itt őslények maradványaitól kezdve a spanyol és walesi telepesek tárgyi emlékeiig számos kiállított tárgy látható.[4]
A város mellett, a Chubut folyó partján egy állatkert is található. A környék természeti értékei és élővilága is különleges, a közeli Playa Unión nevű partszakasz a vízisportolás mellett például a Commerson-delfinek megfigyelésére alkalmas.[4]
Képek[szerkesztés]
-
Légi felvétel -
A Colegio Salesiano épülete -
A Chubut folyó Rawsonnál -
A város melletti szélerőműpark
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Wikipedia community – Jimmy Wales – Larry Sanger: Wikipédia (több nyelv nyelven)
- ↑ a b c Historia de Rawson (spanyol nyelven). WelcomeArgentina. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
- ↑ a b c d Rawson: Historia y leyendas (spanyol nyelven). InterPatagonia. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
- ↑ a b c Atractivos Turísticos (spanyol nyelven). Argentina Viajera. [2019. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
