Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület múzeumi szakembereket tömörítő szakmai civil szervezet, amely a múzeumok társadalmi elismertségének megőrzésért és emelésért tevékenykedik. Véleményt formál a múzeumügy egészét érintő kérdésekben, kezdeményezője és véleményezője az átfogó múzeumi fejlesztéseknek, a jogszabályi környezet alakításának. Díjaival a kiemelkedő szakmai teljesítményeket ismeri el. Folyóirata a Magyar Múzeumok. A Network of European Museum Organizations tagja.[1]

Történet[szerkesztés]

1987-től folyt eszmecsere arról, milyen formában kellene megszervezni a múzeumi területen dolgozók szakmai érdekképviseletét, melynek eredményeként 1990. október 3-án született szándéknyilatkozat a Társaság megalakításáról. Az alakuló ülést december 5-én a Magyar Természettudományi Múzeumban tartották. A Társaságot a Fővárosi Bíróság 1991. április 16-i dátummal vette nyilvántartásába.

1992-ben indult a Holland Múzeumi Szövetség és a Pulszky Társaság együttműködése, melyek keretében a következő tíz évben számtalan műhelymunka, workshop, szakmai találkozó zajlott le. A program keretében mintegy 100 magyar kolléga szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalatokat a múzeummenedzsment témájában, melyek tanulságai jelentősen hozzájárultak a hazai múzeumi gondolkodás ezredforduló körüli megújulásához.

1995 őszén jelent meg negyedéves, nyomtatott lapként a Társaság folyóirata, Magyar Múzeumok címmel. 2009 januárjától a lap már csak online felületen működik, Magyar Múzeumok Online[2] néven.

A Társaság 1995-ben indított vitát a hazai múzeumi etikai kódex elkészítéséről, melynek első eredményeként megjelent az ICOM Etikai Kódexének magyar fordítása, majd 2011-ben többfordulós szakmai egyeztetést követően elkészült a Múzeumi Etikai Kódex,[3] és ezzel összefüggésben a Társaság Etikai Bizottságot is létrehozott.

A holland-magyar múzeumi együttműködés hazai folytatásaként merült fel akkreditált szakmai továbbképzések indítása. 2012-ben a múzeumi interpretáció, a kiállítási módszertan fejlesztésére irányuló kezdeményezések hozták újra felszínre a továbbképzési programot. Vásárhelyi Tamás vezetésével került kidolgozásra a Látogató-központú kiállítás-értékelés című,[4] 30 órás akkreditált szakmai továbbképzési program, amelyet az azóta eltelt években több tucat múzeumi munkatárs végzett el.

Vezetőség[szerkesztés]

A Társaság elnökei:

Tevékenység[szerkesztés]

Konferenciák és képzések[szerkesztés]

A Társaság a muzeális intézményekben dolgozók ön- és továbbképzésének elősegítése érdekében konferenciákat, szakmai napokat, workshopokat, külföldi tanulmányutakat és képzéseket szervez. Rendszeres, évente megrendezésre kerülő programjai a Társaság őszi egynapos konferenciája, az Országos Múzeumandragógia Konferencia és a Kismúzemi Tagozat szakmai napja.

A Társaság éves konferenciái[szerkesztés]

Kiadói tevékenység[szerkesztés]

A Társaság szakmai kiadványok megjelentetésével kiadói tevékenységet is folytat, kiadója a Magyar Múzeumok Online folyóiratnak, amely bemutatja a múzeumi programokat, kiállításokat és fórumot biztosít a szakmai vitáknak.

Szakmai érdekképviselet[szerkesztés]

A Társaság a fenntartók kérésére végzi az intézményvezetői pályázatok szakmai bírálatát, részt vesz a szakterületet érintő jogszabálytervezetek véleményezésében. A szakmai érdekképviselet területén együttműködik más hazai múzeumi szervezetekkel, az Országos Közgyűjtemények Szövetségével Archiválva 2019. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségével és az ICOM Magyarországgal.[6]

Szakmai elismerések, díjak[szerkesztés]

A Társaság feladatának tekinti a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerését. Célja, hogy felhívja a figyelmet a szakterületükön jelentős tevékenységet végző múzeumi szakemberekre, az innovatív tevékenységet végző muzeális intézményekre és a közönségbarát megoldásokat alkalmazó kiállításokra. Évente adományozott díjai az egyéni, valamint a múzeumi közösségek, szakmai műhelyek munkáját egyaránt értékelik.

Források[szerkesztés]

  • A Pulszky Társaság honlapja: http://pulszky.hu/
  • Dokumentumok a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről, Éri István (szerk.), A Pulszky társaság füzetei 1., Budapest, 1993
  • Magyar múzeumi arcképcsarnok, Bodó Sándor–Viga Gyula–Élesztős László (szerk.), Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, Budapest, 2002

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ (2018. november 19.) „Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  2. ↑ Magyar Múzeumok. www.magyarmuzeumok.hu. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
  3. ↑ Irattár – Pulszky Társaság. pulszky.hu. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
  4. ↑ Látogatóközpontú kiállításértékelés – Pulszky Társaság. pulszky.hu. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
  5. ↑ Archivált másolat. [2019. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  6. ↑ http://www.ace.hu/icom/
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pulszky_Társaság_–_Magyar_Múzeumi_Egyesület&oldid=24873865”