Próteusz (hold)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Próteusz
Proteus (Voyager 2).jpg
Felfedezése
Felfedező Stephen Synnott
Felfedezés ideje 1989. június 16.
Névadó Próteusz
Alternatív nevek Neptunusz VIII
Pályaadatok
Periapszis 117 584 ± 10 km
Apoapszis 117 709 ± 10 km
Pálya excentricitása 0,0004
Keringési periódus 1,122315 nap
Átl. pályamenti sebesség 7,63 km/s
Inklináció 0,04° (az ekliptikához)
Központi égitest Neptunusz
Fizikai tulajdonságok
Méret 424x390x396 km
Térfogat 3,4±0,4 ·107 km³
Tömeg 4,4 ·1019 kg
Átlagos sűrűség ~1,3 g/cm³
Felszíni gravitáció 0,07 m/s² (0,006 g)
Szökési sebesség 0,17 km/s
Forgási periódus megegyezik a keringési periódussal
Felszíni hőmérséklet
Min. Felszín
Átl. ~51 K Felszín
Max. Felszín

A Próteusz a Neptunusz hatodik holdja; 117 600 km-re kering anyabolygója középpontja körül.

Nevének eredete[szerkesztés]

Próteusz a görög mitológiában tengeri isten, Poszeidón (Neptunusz) fia.

Felszíne, fizikai tulajdonságai[szerkesztés]

Átmérője 400 km. Szabálytalan alakú, szögletes, erősen kráterezett, és nem mutatja jelét geológiai változásoknak. A tudósok úgy gondolják, a Próteusz a jó példa arra, hogy mekkora lehet az a legnagyobb hold, amit saját gravitációs ereje még nem formált gömb alakúvá. Az egyik legsötétebb objektum a Naprendszerben. Csakúgy, mint a Szaturnusz Phoebe nevű holdja, a Próteusz is csak 6%-át veri vissza a ráérkező napfénynek.[1][2] A Triton után a második legnagyobb Neptunusz-hold.

Felfedezése[szerkesztés]

A Voyager–2 űrszonda fedezte fel 1989-ben. Bár a hold átmérője nagyobb, mint a Nereidáé, ennek ellenére nem a Földről fedezték fel, mert olyan közel kering a Neptunuszhoz, hogy ’elveszik’ az anyabolygóról visszavert napfény következtében.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Neptune's moon Proteus. redorbit.com. Red Orbit
  2. Proteus, A Moon Of Neptune. solarviews.com. Solar Views

Forrás[szerkesztés]