Polgári jog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
CORPUS IURIS CIVILIS ROMANI (Gothofredus, 1583)

A polgári jog (latinul: ius civile) a magánjog része, jogág. Jellemzően mellérendeltségi viszonyban álló, egyenjogú személyek (természetes- és jogi személyek) közti árujellegű vagyoni viszonyait továbbá az egyes személyhez fűződő jogait szabályozza. A polgári jogi kötelezettségek általában csak a kötelezettek akaratából állnak be (akaratautonómia). A polgári jog kifejezést gyakran a magánjog szinomímájaként használják, de ez utóbbi szélesebb körű fogalom.

Feladata[szerkesztés]

A polgári jog a törvény által garantálja az ember számára az önrendelkezés szabadságát, személyisége kibontakoztatását, védelmét és ehhez tartozóan a vagyonával való szabad rendelkezést mind élők között, mind a rendelkező személy halála esetére.[1]

A polgári jog valamennyi civilisztikai jogág anyajoga, tartalmazza a legfontosabb alapelveket (jóhiszeműség és tisztesség elve, joggal való visszaélés tilalma, együttműködés elve).

A polgári jog és a közjog[szerkesztés]

A polgári joggal – csakúgy mint a magánjoggal – a közjogot állíthatjuk szembe, ahol nem egyenrangú személyek állnak szemben egymással, hanem az állam és állampolgár (más személy), jellemzően alárendeltségi kapcsolatban.

Részterületei[szerkesztés]

Hagyományosan a polgári jog halmazába soroljuk a

  • családi jogot - A polgári jog jelenleg jellemzően nem alkotmányközpontú, azonban diszpozitív része. A válás, különválás esetére biztosítja a közhatalom számára a teljes beavatkozást a gyermekvállalók személyes viszonyaiba, a szülői és társadalmi státuszokba, magánvagyonokba, a gyakorlatban az anyagi függőségek nemi alapú megfordítását végzi. Lásd még Népességfogyás Magyarországon.
  • dologi jogot – Meghatározza a dolog fogalmát, a dolog megszerzését, megterhelését, birtoklását, használatát, a vele való rendelkezést, a dolog feletti tulajdon megszerzését, a közös tulajdont, a használati jogokat (szolgalom, haszonélvezet, földhasználat), és a birtokot, birtokvédelmet. A dologi jog Grosschmid Béni szavaival élve: "sűrített negatív kötelem" – a dolog tulajdonosával szemben mindenki tűrni köteles, a dologi jog abszolút hatályú, mindenkivel szemben fennálló jog, mely a fennálló helyzet változatlanságát (statika) biztosítja a jogosult javára. Karl Savigny szerint a tulajdon az egész világgal szembeni jog egy dolog felett, szemben a kötelmekkel, szerződésekkel, ahol a kötelezettségek, jogosultságok meghatározott személyek között, egymás viszonyában állnak fenn.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Polgári jog

A polgári jogi jogviszonyokról -Társadalmi viszonyok – szabályozottak -Erkölcsi szabályok vs. Jogszabályok -JOGVISZONY: Jogilag szabályozott társadalmi viszony -Polgári jogi jogviszony jellemzői: -Emberek és közösségeik közötti viszonyok (természetes/jogi személyek) -Döntően vagyoni viszonyok (de van személyi is!) -A felek mellérendeltek viszonyban állnak -Az autonóm felek szabad akarata hozza létre a jogviszonyt (de: kártérítés!) -Jogok és kötelezettségek egyensúlyban (Bankok…?) A Ptk. felépítése •ELSŐ KÖNYV: Bevezető rendelkezések •MÁSODIK KÖNYV: Az ember mint jogalany •HARMADIK KÖNYV: A jogi személy •NEGYEDIK KÖNYV: Családjog •ÖTÖDIK KÖNYV: Dologi jog •HATODIK KÖNYV: Kötelmi jog •HETEDIK KÖNYV: Öröklési jog •NYOLCADIK KÖNYV: Záró rendelkezések A Ptk. első könyve - alapelvek •1:1.§ „E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.” •„A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.” •„Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

A Ptk. második könyve – az ember, mint jogalany •Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek •Jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg •A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt. A születés napja a határidőbe beleszámít •A jogképesség a halállal szűnik meg. •Cselekvőképesség és jogképesség nem ugyanaz A jogi személy •létesítése alkotmányos alapjog •tagjaitól elkülönült vagyonnal rendelkezik, •önálló vagyoni felelőssége van •állandó ügyintéző – képviselő szervezete van •állami nyilvántartásba vétellel jön létre •Jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. •Jogi személyt létesíthet: jogszabály, létesítő határozat, létesítő okirat A Ptk. második könyve – az ember, mint jogalany II. 2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. (2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. (3) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult. 2:43. § *Nevesített személyiségi jogok] A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése; b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; c) a személy hátrányos megkülönböztetése; d) a becsület és a jóhírnév megsértése; e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; f) a névviseléshez való jog megsértése; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. A Ptk. második könyve – az ember, mint jogalany III. •Mit követelhet a jogsértés elszenvedője? •a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; •a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; •azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; •a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; •azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. Dologi jog – A tulajdonjog Tulajdonjog fajtái: magántulajdon, köztulajdon, speciális formák (közös tulajdon, társas magántulajdon) Alanyai: természetes személyek, jogi személyek és egyéb szervezetek Köztulajdon és magántulajdon súlya egyenlő a törvény előtt! Tulajdonjog tárgya: Minden birtokba vehető tárgy – ingó és ingatlan •„A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.” Tulajdonjog tartalma: •Birtoklás joga és birtokvédelem •Használat és hasznok szedésének joga •Rendelkezési jog Tulajdonjog – a birtoklás joga •Ki a birtokos? Aki a dolgot a hatalmában tartja. •Birtokvédelem: - A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom). - A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. - A tilos önhatalom ellen a birtokos - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben önhatalommal is felléphet – (ha az időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.)

Tulajdonjog – a birtoklás joga II. •Birtokvédelem egy éven belüli zavarás esetén: - Közigazgatási eljárás, a jegyző folytatja le - elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. - Három napon belül végre kell hajtani a határozatot - Közigazgatási jogorvoslatnak nincs helye - 15 napon belül birtokper indítható - Erős fegyver, egyszerű esetekre. („Egyszerű” – szubjektív fogalom…) Tulajdonjog – a használat joga Használat, hasznok szedésének joga •A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolog hasznait szedni; viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. •A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. •A földtámasz joga •A szomszédos telek igénybevétele: közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni •A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges. Tulajdonjog – a használat joga II. •Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított személyek - a feladataik ellátásához szükséges mértékben - az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek vagy az azon fennálló tulajdonjogot egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. •Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti. Tulajdonjog – a rendelkezési jog •A tulajdonos jogosult, hogy a dolog - birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje; - a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje - tulajdonjogát átruházza, vagy azzal felhagyjon (csak ingó!) A tulajdonjog védelme •A tulajdoni igények nem évülnek el •A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését és a jogalap nélküli birtokostól a dolog kiadását •A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi A tulajdonjog megszerzése •Átruházás •Csak tulajdonostól (kivéve: ingóságon kereskedelmi forgalomban, jóhiszeműen, ellenérték fejében) •Hatósági határozat, árverés •Elbirtoklás (15, 10 év) •Tulajdonszerzés terméken, terményen és szaporulaton •A növedék •Tulajdonszerzés gazdátlan javakon •A vadak és a halak tulajdonjogának megszerzése •A találás (mindent meg kell tenni a visszaadás érdekében) Használati jogok I. Személyes szolgalmak: •Haszonélvezeti jog (vagy özvegyi jog): A más tulajdonában álló dolgot - korlátlanul - - birtokolja, és - használja (hasznait szedi) e jog gyakorlását átengedheti •Használati jog = korlátozott haszonélvezet csak személyesen gyakorolható •Létrejöhetnek: szerződéssel, törvény alapján, hatósági határozattal A jogosult haláláig, vagy lemondásáig tart Használati jogok II. Telki szolgalmak A szolgalom jogosultja más ingatlanát (szomszéd) korlátozottan használhatja: Jellemző szolgalmak: Átjárás, víz átvezetés, csatorna, öntözés, stb. Létrejöhet: szerződéssel, bírósági határozat, elbirtoklással Közérdekű használat Ingatlanra közérdekből, a jogszabályban feljogosított személyek javára - hatóság határozatával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. Ezért megfelelő kártalanítás jár! Közös tulajdon •A dolognak egyidejűleg több tulajdonosa is lehet •A birtoklásról és használatról egyezzenek meg •Természetben megosztott •Időben osztott •Valamelyik tulajdonostárs használja •Mindenki a maga hányadával rendelkezik •A hétköznapi döntésekhez → szótöbbség elég •A rendes gazdálkodás körét meghaladó döntésekhez → egyhangúság kell. •Szavazás: tulajdoni hányad szerint Közös tulajdon megszüntetése A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonos követelheti → A megszüntetési módok – sorrendben: •Osszák meg természetben-(ha osztható) •Egyik tulajdonostárs váltsa magához a többiekét •Adják el a dolgot és osszák el a pénzt •Árverés •Szerződéses, vagy bírósági útra tartozik


Ingatlan-nyilvántartás -Nyilvános (a nyilvántartás!) -Az alapját képező okiratok tartalmának megismeréséhez jogi érdek kell -Okirati elv -Bejegyzési elv -Rangsor elve

-Közhitelesség elve

  1. Általános tanok, 27. o.