Philip Rastelli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Philip Rastelli
SzületettPhilip Rastelli
1918. január 31.
New York,  USA
Elhunyt1991. június 24. (73 évesen)
New York, USA
Beceneve"Rusty"
Ismert mintBonanno bűnözőklán főnöke.
HázastársaConnie Rastelli
Halál okamájtumor
SírhelySaint John temető New York, USA[1]
ElkötelezettségBonanno bűnözőklán
ElődNatale "Joe Diamond" Evola
UtódJoseph Charles Massino
SzövetségesekGambino bűnözőklán,
Genovese bűnözőklán,
Colombo bűnözőklán,
Lucchese bűnözőklán
VádZsarolás (1976)

Összeesküvés,
bíróság megsértése
és uzsora (1976)

Üzérkedés (1986)
Ítélet10 év börtön (1976)

4 év börtön (1976)

12 év börtön (1987)

Philip "Rusty" Rastelli (1918. január 31. - 1991. június 24.) amerikai maffiózó, a Bonanno bűnözőklán egykori főnöke, aki két év kivételével uralkodásának minden évét börtönben töltötte.

Életrajza[szerkesztés]

Rastelli a queensi Maspethben született és nőtt fel. Három testvére (Carmine, Marinello és Augustus) és két nővére (Justina Devita és Antonette Brigandi) volt.[2]

Rastelli jelentősen részt vett uzsorakölcsönökben, zsarolásban és kábítószer-kereskedelemben, mielőtt csatlakozott a Bonanno klánhoz. Rastellinek ebédszállító kocsiüzlete is volt. Miután a brooklyni Greenpointba költözött, ahol bebörtönzéséig élt, megismerkedett Dominick "Sonny Black" Napolitanóval, Carmine Galantéval, Joseph Bonannóval és Joseph Massinóval, akikkel közeli barátságot kötött.

1953. december 3-án Rastelli és egy társa rálőtt Michael Russóra Queensben. Russo azonban túlélte a lövöldözést, Rastelli pedig, mivel félt az azonosítástól, bujkálni kezdett. A következő évben Rastelli felesége, Connie többször is megkereste Russo feleségét, Rose-t, és 5000 dollárt ajánlott fel, ha a férje nem azonosítja Rastellit. Rose minden alkalommal visszautasította a kenőpénzt. 1954 decemberének elején Russót halálos lövés érte. 1954. december 13-án Connie Rastelli ellen vádat emeltek tanú megvesztegetésének kísérlete miatt, de a gyilkossággal kapcsolatban soha senkit nem vádoltak meg. 1962-ben Connie-t feltehetően megölték, miután informátor lett; ám holttestét soha nem találták meg.[3]

1969-ben a Bonanno klán rendjének helyreállítására tett kísérletként a Bizottság egy háromtagú döntő tanácsot nevezett ki a klán irányítására. Ennek a tanácsnak Rastelli, Joseph DiFilippi és Natale "Joe Diamonds" Evola volt a tagja.[4]

A Bonanno klán főnökeként[szerkesztés]

1971. július 21-én a New York állambeli Riverheadben vádat emeltek Rastelli ellen uzsorakölcsönökkel kapcsolatos bűncselekmények miatt. A New York-i Babylonban és Islipben működő uzsoráskör évi 250-300%-os kamatot számított fel a sértetteknek, és évente több mint egymillió dollár bevételt hozott a Bonanno klánnak. 1972. december 28-án Rastellit az állami bíróság hétrendbeli uzsoráskodás miatt elítélte.[5][6]

1973. augusztus 28-án a Bonanno klán főnöke, Evola rákban meghalt.[7] 1974. február 23-án a Bizottság a manhattani Americana Hotelben tartott ülésén Rastellit nevezte ki az új főnöknek.[8] 1974-ben ő volt az első queensi csoport tagja, aki a klánt vezette; a korábbi főnökök mind a klán szülőhelyéről, Brooklynból származtak. A családot a Queens-i csoportból irányították. Bár Rastellit a Bizottság támogatta, a családban az igazi hatalom hamarosan a rivális Carmine Galantéhoz vándorolt, akit ugyanekkor engedtek ki a börtönből.[9]

Első börtönbüntetése[szerkesztés]

Rastelli létrehozta az ebédkocsik üzemeltetőinek szakmai szövetségét, és átvette az ágazat irányítását. Minden olyan üzemeltető, aki nem volt hajlandó csatlakozni a szövetséghez és fizetni annak merev díjait, vandalizmussal és fizikai támadással nézett szembe.[10] 1975. március 6-án Rastelli ellen vádat emeltek zsarolással kapcsolatos bűncselekmények miatt. és 1976. április 23-án elítélték az Egyesült Államok New York keleti kerületének kerületi bíróságán.[11] 1976. augusztus 27-én Rastellit 10 év börtönbüntetésre ítélték, amelyet az összeesküvés, a bíróság megsértése és uzsora miatt kiszabott négyéves állami büntetéssel egyidőben kellett letöltenie.[12]

A pennsylvaniai Lewisburgban ült börtönben, Rastelli fő kapcsolatai a Bonanno klánnal Dominick "Sonny Black" Napolitano és Joseph Massino maffiózók voltak.[13]

Rastelli távollétében Galante nem hivatalos megbízott főnökként átvette az irányítást a Bonannók felett.[14] A New York-i bűnözőklánok megijedtek Galante arcátlan kísérletétől, hogy átvegye a kábítószerpiacot.[14] A Genovese bűnözőklán főnöke, Frank Tieri felvette a kapcsolatot a Cosa Nostra vezetőivel, hogy konszenzust teremtsen Galante meggyilkolásához, még a visszavonult Joseph Bonanno jóváhagyását is megszerezte.[15] 1979-ben lendületet kaptak, amikor Rastelli és Joseph Massino engedélyt kért a Bizottságtól Galante megöletésére; a kérelmet jóváhagyták.[16][17] Napolitanót később előléptették helyi vezérnek, akárcsak a bérgyilkos Anthony Indelicatót.[18] Rastelli most már vitathatatlan főnök volt, aki a rácsok mögül irányította az eseményeket olyan megbízott főnökök segítségével, mint a régi Bonanno maffiózó Salvatore "Sally Fruits" Ferrugia.

Amíg Rastelli börtönben volt, Massino elkezdett a hatalomért versengeni Dominick "Sonny Black" Napolitanóval, egy másik Rastelli-hű helyi vezérrel. Mindkét férfit egy másik csoport fenyegette, amely az Alphonse "Sonny Red" Indelicato, Dominick "Big Trin" Trincera és Philip Giaccone helyi vezérek által vezetett távollévő főnök leváltására törekedett.[19] 1981-ben Massino azonban informátorai révén arról értesült, hogy a három helyi vezér automata fegyvereket halmozott fel, és azt tervezte, hogy a Bonanno családon belül megöli a Rastelli-hűségeseket, hogy átvegye a teljes irányítást.[19] 1981. május 5-én a három helyi vezért meggyilkolták.[20]

1983. április 21-én Rastelli szabadult a börtönből,[12] és Massinóval együtt elrendelte a Bonanno-katona, Cesare Bonventre meggyilkolását.[21] Massino, aki még mindig szökésben volt, behívta Salvatore Vitalét, Louis Attanasiót és James Tartaglionét a rejtekhelyére, és kiadta nekik a parancsot.[22] Ekkorra, bár hivatalosan még mindig Rastelli volt a család feje, Massinót a legtöbb maffiózó már csak névleg a család utcai főnökének és terepparancsnokának tekintette,[21] valamint Rastelli trónörökösének,[23]

Második börtönbüntetése[szerkesztés]

Rastellit 1984. augusztus 16-án tartóztatták le feltételes szabadlábra helyezésének megsértése miatt, mivel "bűncselekményben részt vevő személyekkel társult".[12]

1985-ben Rastellit más Cosa Nostra vezetőkkel együtt vád alá helyezték a híres Maffia Bizottsági perben. Az, hogy Donnie Brasco beszivárgása miatt eltávolították a maffia-bizottságból, tulajdonképpen megakadályozta a Bonanno klánt abban, hogy a bizottsági perbe bele keveredjen, amelynek köszönhetően számos maffiafőnököt és tagot börtönbüntetésre ítéltek. Amikor azonban Rastellit külön munkaügyi zsarolással megvádolták, az ügyészek úgy döntöttek, hogy kiveszik őt a bizottsági perből. Mivel korábban már elvesztették a Bizottsági tagságukat, a Bonannók kevésbé voltak kitéve a felelősségnek, mint a többi család ebben az ügyben.[24][25][26] 1986. október 14-én Rastellit 24 rendbeli munkaügyi zsarolással megvádolták,[27] és 1987. január 16-án 12 év szövetségi börtönbüntetésre ítélték.[28]

Halála[szerkesztés]

1991. június 4-én Rastellit kegyelemből kiengedték a Missouri állambeli Springfieldben lévő Szövetségi Orvosi Központból (FMC).[2] 1991. június 24-én a Queens állambeli Flushingban lévő Booth Memorial Kórházban (ma NewYork-Presbyterian Queens) májrákban halt meg 73 éves korában.[2] 1991. június 24-én a Queens állambeli Middle Village-ben lévő Saint John temetőben temették el.[29] Rastelli halála után Massino vette át a Bonanno klán vezetését.[30]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Philip “Rusty” Rastelli grave. (Hozzáférés: 2012)
  2. ↑ a b c Narvaez, Alfonso. „Philip Rastelli, 73, A Reputed Leader Of a Crime Family”, New York Times , 1991. június 27. (Hozzáférés ideje: 2012. március 13.) 
  3. ↑ „Held in Bribe Attempt”, New York Times , 1954. december 14. (Hozzáférés ideje: 2012. március 14.) 
  4. ↑ DeStefano. King of the Godfathers, 51. o. 
  5. ↑ „5 Indicted in Suffolk for Usuary”, New York Times , 1971. július 21. (Hozzáférés ideje: 2012. március 14.) 
  6. ↑ Andelman, David A. „Suffolk Arrests 13 Linked to 2 Mob Gambling Rings”, New York Times , 1972. december 30. (Hozzáférés ideje: 2012. március 14.) 
  7. ↑ Gage, Nicholas. „Natale Evola, Mafia Figure, Is Dead at 66”, New York Times , 1973. augusztus 31. (Hozzáférés ideje: 2012. március 17.) 
  8. ↑ Schneider, Stephen. Iced : the story of organized crime in Canada. Mississauga, Ont.: Wiley, 267. o. (2009). ISBN 978-0-470-83500-5 
  9. ↑ Franks, Lucinda. „An Obscure Gangster is Emerging as the Mafia Chieftain in New York”, New York Times , 1977. február 20. (Hozzáférés ideje: 2012. március 14.) 
  10. ↑ Seigel, Max H. „Crime Figure is Accused in Lunch Wagon racket”, New York Times , 1975. március 7. (Hozzáférés ideje: 2012. március 14.) 
  11. ↑ Seigel, Max H. „U.S. Convicts Reputed Leader of Crime Group in Shakedown”, New York Times , 1976. április 24. (Hozzáférés ideje: 2012. március 14.) 
  12. ↑ a b c Rastelli v. WARDEN, METRO. CORRECTIONAL CENTER, 610 F. Supp. 961 (S.D.N.Y. 1985), 1985. június 9.
  13. ↑ DeStefano. King of the Godfathers, 86. o. 
  14. ↑ a b Raab, pp. 203–205
  15. ↑ Sifkakis, Carl (2005). p. 443.
  16. ↑ Raab, Selwyn. Five families : the rise, decline, and resurgence of America's most powerful Mafia empires, 1st St. Martin's Griffin, New York: Thomas Dunne Books (2006). ISBN 0-312-36181-5 
  17. ↑ Raab, pp. 607–608
  18. ↑ Mob Soldier Faces a Return To Jail for Parole Violations. nytimes.com, 2001. július 18. [2009. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
  19. ↑ a b DeStefano 2007, pp. 99, 101–103
  20. ↑ Raab, pp. 610–613
  21. ↑ a b Raab, pp. 626–627
  22. ↑ DeStefano 2007, pp. 160–163
  23. ↑ Pistone; Brandt, p. 317
  24. ↑ DeStefano, Anthony M.. King of the godfathers, Trade paperback ed. (updated)., New York: Citadel Press/Kensington Publishing, 15. o. (2008). ISBN 978-0-8065-2874-8 
  25. ↑ JUDGE SENTENCES 8 MAFIA LEADERS TO PRISON TERMS. nyimes.com, 1987. január 14. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva].
  26. ↑ Fact file: Who is Joe Pistone – a.k.a. Donnie Brasco?. globalnews.ca, 2012. szeptember 24.
  27. ↑ Buder, Leonard. „LEADER OF BONANNO CRIME FAMILY CONVICTED OF LABOR RACKETEERING”, New York Times , 1986. október 16. (Hozzáférés ideje: 2012. március 13.) 
  28. ↑ Buder, Leonard. „RASTELLI OF BONANNO FAMILY FACES 12-YEAR PRISON TERM”, New York Times , 1987. január 17. (Hozzáférés ideje: 2012. március 13.) 
  29. ↑ "Philip Rastelli" Find A Grave
  30. ↑ Raab, pp. 633–635, 637

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Philip Rastelli című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Philip_Rastelli&oldid=26732354”