Peter Behrens

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Peter Behrens
Peter Behrens by Rudolf Dührkoop - MKG.jpg
Született 1868. április 14.[1][2][3][4][5]
Hamburg[6][7]
Elhunyt 1940. február 27. (71 évesen)[8][9][2][3][4][5]
Berlin[10][7]
Állampolgársága német
Foglalkozása
Iskolái École nationale supérieure des Beaux-Arts
Sírhely Wilmersdorf Cemetery
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Peter Behrens témájú médiaállományokat.

Peter Behrens (Hamburg, 1868. április 14.Berlin, 1940. február 27.) német művész, a festészettől jutott el az építészetig, a tervezés, valamint az Arts and Crafts mozgalom útján.A kor hasonló jelentőségű építészeivel szemben (Le Corbusier vagy Mies van der Rohe) klasszikus szemlélete miatt nem használt olyan kötetlen tervezési módszereket. Üvegtárgyakat is tervezett.[11]

Életrajza[szerkesztés]

Alapító tagja volt a müncheni Vereinigte Werkstátten műhelycsoportnak, üvegtárgyakat tervezett. Első épülete, az 1901-es darmstadti lakóház", racionális jellegén kívül Henry van de Velde és Charles Rennie Mackintosh hatásáról árulkodik. 1907-ben a német AEG (Allgemeine Elektricitáts-Gesellschaft) formatervezője és építésze lett. Kötelezettségei kis- és nagyléptékű feladatokra terjedtek ki, gyáraktól az elektromos termékekig, beleértve a lámpákat és a tűzhelyeket is. Funkcionálisan megoldott AEG turbinaüzeménél (Berlin, 1908-1909) hatalmas tér áthidalására alkalmazta az acélt és üveget és az acélteget és ; ezzel elősegítette, hogy az építészek a múlt dekoratív stílusaitól felszabaduljanak.[12]

1914 után expresszionista épületeket tervezett, a Höchst am Main-i festőműhelynél (1920-25) acélvázas szerkezetet téglával töltött ki. A tekintéIyes hivatalokhoz egyfajta klasszikus stílust alkalmazott (Düsseldorf, Mannesmann gyár épületei, 1913-23). Az Állami Dohányigazgatóság (Ausztria, Linz, 1930) már a nemzetközi stílus példája. Az üveg és az acél építészeti hasznosításában úttörő volt, arányérzéke viszont lényegében klasszikus.[13] Ez utóbbit példázza a Schlachtensee melletti vidéki ház tömör szerkezeti falaival (1920, Berlin) és a Taunus hegységben épült luxusvilla (1932, Frankfurt am Main szomszédságában). Klasszikus szemlélete miatt nem használt olyan kötetlen tervezési módszereket, mint Le Corbusier vagy Mies van der Rohe.

Források és irodalom[szerkesztés]

  • Klaus Jürgen Sembach: Szecesszió – Bp. 1999. TASCHEN-Vince K. – helytelen ISBN kód: 3882820237
  • (Szerk). Kubinszky M.: Modern építészeti lexikon (35.old.) - Bp. 1978. Műszaki Kiadó - ISBN 963101780X.
  • Moravánszky Ákos: Versengő Látmások - Vincze Kiadó 1980 -- ISBN 963 919 214
  • Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában - Corvina K. 1980. - ISBN 9631320960
  • Művészlexikon 1.k 45.: Corvina K. Bp.1994. - ISBN 9631339696
  • Szerk: Németh Lajos: Magyar Művészet 1890-1919. - Akadémiai K. 1981. - AK. 1754 k 8184.
  • Szerk.: A GOLDEN AGE - Hungarian art and society in 1896-1914 (1990 C. the fine Arts New York - Miami - ISBN 0946372152) (Később magyarul, tejes tartalomhűséggel: A Magyar századforduló 1896-1914 címen - Corvina K. Bp. 1997 - ISBN 9631344428)
  • Encyclopedia Britannica Hungarica Cd. vers. 2005.
  • (Szerk. Kubinszky M.): Modern építészeti Lexikon (p.35.) - Bp. Műszaki K. 1978. - helytelen ISBN kód: 963101280x.
  • Wend Fischer: Bau Raum Gerät /Die Kunst des 20,ó. Hahrhundert 3. kötet - 1957. R Piper & Co V. München Hamburg.

Képgaléria[szerkesztés]

Peter Behrens: Elektrische Tee- und Wasserkessel für die AEG (1909) Ein Modell in drei Größen: 1,25 l, 1,0 l und 0,75 l Fassungsvermögen Industrieleuchte für die AEG. Das Produkt ist aus Transportgründen zerlegbar Montagehalle für Großmaschinen, Berlin-Gesundbrunnen (1912) Montagehalle für Großmaschinen, Innansicht 2005 (1912) Peter Behrens: Mannesmann-Haus (seit den 1990er Jahren Vodafone-Hauptverwaltung in Düsseldorf); Vorderfront (1911–1912)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ^ a b Peter Behrens
  3. ^ a b Peter Behrens
  4. ^ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ^ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978). (Hozzáférés: 2015. szeptember 28.)
  8. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978). (Hozzáférés: 2015. szeptember 27.)
  9. data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  10. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  11. Művészlex.1.45
  12. Művészlex. 1.45.
  13. Sembach