Passzív biztonság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A passzív biztonság a közlekedési eszközök azon biztonsági elemeit foglalja össze, amelyek a baleset bekövetkezése közben és után segítenek elkerülni, illetve enyhíteni a sérüléseket, s melyek a vezető beavatkozását nem igénylik. A passzív biztonság fejlődése a gépkocsihasználat tömegessé válása idején indult meg, mely korszak maga után vonta a közúti balesetek számának emelkedését is. Kiemelkedő volt a szerepe a német Daimler-Benz cégnek és mindenekelőtt Barényi Bélának, aki az első töréstesztpályán kezdte meg vizsgálatait Stuttgartban.

A legelterjedtebb passzív biztonsági elemek: