Ugrás a tartalomhoz

Papp Zoltán (orvos)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a szülész-nőgyógyász orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Papp Zoltán (egyértelműsítő lap).
Papp Zoltán
Született1942. február 3. (82 éves)
Mezőkövesd
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorvos,
szülész-nőgyógyász,
genetikus,
egyetemi oktató
Tisztségefőszerkesztő (2017–, Orvosi Hetilap)
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Papp Zoltán (Mezőkövesd, 1942. február 3. –) orvosprofesszor, szülész-nőgyógyász, genetikus, egészségügyi menedzser, igazságügyi orvosszakértő, A hazai szülészet-nőgyógyászat kiemelkedő alakja, az Orvosi Hetilap főszerkesztője.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülőhelyén tanult és a Szent László Gimnáziumban 1960-ban érettségizett. Édesapja, néhai Dr. Papp Zoltán (1904–1981) a gimnázium igazgatója volt 1940 és 1967 között. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen tanult 1960-tól, itt végzett 1966-ban „summa cum laude” minősítéssel. 1966-tól az egyetem női klinikáján dolgozott és oktatott, 1970-től tanársegédként, 1974-től adjunktusként, 1982-től docensként, 1985-től egyetemi tanárként. 1972-ben védte meg kandidátusi és 1981-ben nagy doktori értekezését. Wellcome Trust kutatói ösztöndíjjal egy-egy évet töltött az Egyesült Királyságban, 1978-ban Edinburghban, 1984–1985-ben Oxfordban tanult és dolgozott. 1990-től a Semmelweis Egyetem Baross utcai (1. Sz.) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, Semmelweis Ignác kilencedik utódaként tanszékvezető egyetemi tanár. A Semmelweis Egyetemen a Szenátus tagja (1991–1994), a Habilitációs Bizottság elnöke (1994–1997), általános és klinikai rektorhelyettes (2000–2003), ÁOK Klinikai Bizottsági elnök (2004–2007) volt. Több alkalommal (1999, 2004, 2013) volt New Yorkban a Cornell Egyetemen és Newarkban a New Jersey Egyetemen vendégprofesszor. Nyugdíjba vonulása után 2010-ben megalapította a Maternity Szülészeti és Nőgyógyászati Magánklinikát. 2016-tól az 1857-ben alapított, nagy múltú Orvosi Hetilap főszerkesztője az alapító Markusovszky Lajos kilencedik utódaként.

Munkássága

[szerkesztés]

Szakképesítései: szülészet-nőgyógyászat (1970), humángenetika (1979), klinikai genetika (2009), egészségügyi menedzser (1998), A Debreceni Orvostudományi Egyetemen megalapította a klinikai genetikát és ilyen néven kötelező tantárgyat indított és oktatott 1973-1990 között. Ezt követően a többi egyetemen is elindították a klinikai genetika oktatását. A debreceni egyetemen elsőként hozott létre citogenetikai laboratóriumot és genetikai tanácsadást (1967), továbbá 1989-ben klinikai molekuláris genetikai laboratóriumot. Ezeket 1990-ben az általa vezetett pesti klinikán is létrehozta. Több műtéti eljárás bevezetése fűződik a nevéhez (genetikai amniocentesis, metroplastica abdominalis, módosított colpopexia infundibulopelvica, ligatura arteriae hypogastricae, kiterjesztett myomaenucleatio). A feleségével leírt ritka komplex fejlődési rendellenességet róluk nevezték el (Váradi-Papp VI-os típusú orofaciodigitalis tünetegyüttes, McKusick katalógus-szám: 277170). Alapító (tiszteletbeli) elnöke több szülészet-nőgyógyászati (ultrahang-diagnosztika, asszisztált reprodukció, pszichoszomatika, szülészeti aneszteziológia, menopauza, endokrinológia) tudományos társaságnak. Az általa irányított klinikán bevezette a Baross utcai Szülészeti Esték orvostovábbképző sorozatot, melynek mintájára az országban több, mint 20 hasonló program indult. Elnöke volt többek között a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégiumnak (1995-2004), az Egészségügyi Tanács tudományos és Kutatásetikai Bizottságának (TUKEB, 2001-2013), a Nemzeti Egészségügyi Tanácsnak (2009-2012), alelnöke a Parlament Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának (2008-2012). Számos nemzetközi kongresszust rendezett Budapesten.

Fő tudományos kutatási területe a szülészeti genetika, azaz a szülészet és a genetika határterületén a magzati fejlődési rendellenességek, genetikai betegségek prenatális diagnosztizálása és megelőzése. Elsőként alkalmazta a kromoszómavizsgálatot magzatvízsejtek tenyészeteiben (1969). Több száz előadást tartott nemzetközi kongresszusokon. Az ún. impact factora 600 feletti, Hirsch-indexe 44, tudományos munkáira történt hivatkozások száma meghaladja a 10 ezret. Ezek alapján a legnagyobb tudományos teljesítménnyel rendelkező hazai klinikus orvosok egyike. (Lásd az MTA MTMT adatbázisát.) Közvetlen irányításával 54-en szereztek PhD és heten MTA doktori fokozatot.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Hazai elismerései: Ifjúsági Díj (1983), Kiváló Orvos (1989), Mezőkövesd Díszpolgára (1997), Semmelweis Emlékérem és Jutalomdíj (1999), Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2005), Semmelweis Emlékérem (2007), Hőgyes Endre Díj (2011).

Külföldi elismerései::Tagja öt nemzetközi tudományos akadémiának, az International Academy of Perinatal Medicine egyik alapítója (2005), az Amerikai Szülész-Nőgyógyász Kollégium tiszteletbeli tagjává választotta (FACOG-hon, 2003). A világviszonylatban is vezető amerikai szaklap (American Journal of Obstetrics and Gynecology) 20 tagú nemzetközi tanácsadó testületének 2007 óta tagja, William Liley-díj (2002), Roberto Caldeyro-Barcia életműdíj (2010).

Főbb művei

[szerkesztés]

Több mint 40 idegen és magyar nyelvű könyv, illetve több száz tanulmány szerzője.

  • Szabó G., Papp Z. (ed.) Medical Genetics. Budapest: Akademic Press, 1977.
  • Papp Z. Genetikai betegségek prenatális diagnosztikája. Budapest: Medicina, 1980..
  • Papp Z. Szülészeti genetika. Budapest, Medicina, 1986.
  • Papp Z. Obstetric Genetics. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990.
  • Papp Z. (ed.) Atlas of Fetal Diagnosis. Amsterdam-London-New York-Tokyo: Elsevier, 1992.
  • Papp Z. (szerk.) Klinikai genetika. Budapest: Golden Book Kiadó, 1995.
  • Papp Z. (szerk.) Semmelweis Ignác klinikájának múltja és jelene. Budapest: Golden Book Kiadó, 1996.
  • Papp Z. (szerk.) A szülészet-nőgyógyászat tankönyve. Budapest: Semmelweis Kiadó, 1999, 2002, 2007, 2009.
  • Papp Z. (szerk.) Szülészet-nőgyógyászati protokoll. Budapest: Golden Book Kiadó, 1999, 2002.
  • Papp Z., Gürbe É., Hajdú J., Váradi V. (szerk.) Perinatológiai párbeszéd. Budapest: Golden Book Kiadó, 2001.
  • Papp Z. (szerk.) Egészséges nő szeretnék maradni. Budapest: White Golden Book Kiadó, 2002.
  • Papp Z., Csabay L. A megújult Baross utcai Női Klinika. Budapest: Semmelweis Ignác Alapítvány, 2002.
  • Papp Z. Semmelweis Ignác és Kézmárszky Tivadar nyomdokain. Budapest: Golden Book Kiadó, 2008.
  • Papp Z. Egy szülészorvos naplójából. Budapest: Betűvirág Kiadó, 2012.
  • Papp Z. Tudásmorzsák. Tudományos önéletrajz. Budapest: MediArt, Akadémiai Kiadó , 2012-2013.
  • Papp Z. (szerk.) A várandósgondozás kézikönyve. Budapest: Medicina, 2016.
  • Papp Z. (szerk.) A perinatológia kézikönyve. Budapest: Medicina, 2016, 2018.
  • Papp Z. (szerk.) A nőgyógyászat kézikönyve. Budapest: Medicina, 2016.
  • Papp Z. A szülészet-nőgyógyászat tankönyve. Ötödik kiadás. Budapest: Semmelweis Kiadó, 2017.
  • Tóth Z., Tankó A., Papp Z. (szerk.) Szülészet-nőgyógyászati ultrahang-diagnosztikai atlasz. Budapest: Golden Book Kiadó, 2019.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Papp_Zoltán_(orvos)&oldid=24683444”