Ugrás a tartalomhoz

Papp József (helytörténész)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a helytörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Papp József (egyértelműsítő lap).
Papp József
Született1952. június 30. (72 éves)
Fényeslitke
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásahelytörténész
IskoláiBessenyei György Gimnázium és Kollégium (–1970)
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Papp József (Fényeslitke, 1952. június 30. –) magyar helytörténész.

Élete

[szerkesztés]

1952-ben Fényeslitkén született, 1970-ben érettségizett a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban, majd ezután került Debrecenbe. Amatőr színjátszóként alapító tagja lett a debreceni Alföld Színpadnak. 1975-ben házasságot kötött, melyből két lánya született. 1975-85 között a Keletmagyarországi Tervező Vállalat (KELETTERV) dokumentációs munkatársa, majd csoportvezetője volt.

1985-ben került Debrecen város mikrofilmes dokumentációs központjába, 1988-tól a polgármesteri hivatal munkatársaként dolgozott. Megtervezte és megszervezte a ma is működő nyilvántartó visszakereső rendszert, megalkotta a város belterületi városrészeinek névrendszerét. Rendszeresen lektorál várostörténeti kiadványokat, könyveket, publikál különböző folyóiratokban, levéltári évkönyvekben. Előbb kutatók, kutatások számára végzett történeti azonosításokat, publikációkhoz készített térképeket.

Önálló helytörténeti kutatásait kevéssé ismert dokumentumok és levéltári adatok összevetésével végzi. 1998-ban a Debreceni Akadémia Bizottság pályázatán nyert első helyezést, illetve több alkalommal a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár pályázatain volt díjnyertes. Várostörténeti kutató munkáját 2001-ben a Debreceni Városvédő- és Szépítő Egyesület és az Értékmentő Alapítvány az „Értékvédő Díszoklevél"-lel díjazta.

2014. december végén a DMJV Polgármesteri Hivatal mikrofilmtechnikai főmunkatársaként nyugdíjba vonult.[1]

Szabadidejében rendszeres előadásokat tart a debreceni könyvtárakban, fotótárban, iskolákban, egyetemen.[2]

Díjak, kitüntetések

[szerkesztés]

Publikációk

[szerkesztés]
  • Debrecen város mikrofilmtára és a helytörténetírás. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XVIII. – Debrecen, 1991. 167-178.pp.
  • Debrecen város ingatlanjainak vagyonleltára 1924-től az államosításokig. A törzskönyvi kivonatok kéziratából. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XXIII. Debrecen, 1996. 281-308.pp.
  • Adalékok a debreceni repülőtér történetéhez: Repülőtér az epreskerti városi gazdaságok területén, 1919-1950 Debreceni Szemle, 1997. 261-273.pp.
  • Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950. Debrecen, 1997. 341 p. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei, 23.
  • A tímárság élettere Debrecenben. In: A debreceni tímármesterség történeti emlékei. Szerkesztő: Nagy Pál, V. Szathmári Ibolya. Karcag, 1997. 40-53.pp.
  • A városépítés története 1944-1990. Debrecen története, 5. (társszerző: Filippinyi Gábor) Tanulmányok Debrecen 1944 utáni történetéből. Debrecen, 1997. 85-120.pp.
  • Adalékok 1849. debreceni helyszíneihez Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XXV. Debrecen, 1998. 117-141.pp.
  • A MÁV debreceni igazgatóság székháza: A Bek-Dégenfeld-Tisza palota. Budapest 2001. Magyar Államvasutak Rt. 70 p.
  • A debreceni Sétakert. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XXVIII. Debrecen, 2001.
  • Személyazonosító okmányok a XIX-XX. századi Magyarországon. (társszerző: Nagy Pál) Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XXIX. Debrecen, 2002-2003. 401-430.pp.
  • Honvédtemető, Hősök Temetője. A debreceni Honvédtemető (szerkesztő: Orosz Tamás) Debrecen, 2004. 3-15.pp.
  • Debrecen város története. INTERNET: www.debrecen.hu (> Háttér > várostörténet) Debrecen, 2002.
  • A Bek-Dégenfelg-Tisza palota. Bek Pál városalakító szerepe. Debreceni Disputa, 2006. 02.
  • Debrecen székháza: a reformkori városháza. Debreceni Disputa, 2006. 04.[1]
  • Városközpont magazinok 2011-től[6]
  • Debrecen építészete a századforduló évtizedeiben. Debreceni Szemle 2018/1 41-75.pp.[7]
  • Törvénykezési helyszínek Debrecenben a 20. században. Jogszolgáltatás Debrecenben. Debrecen, 2015. 29-42.pp.
  • Adalékok a reformkori Debrecen városképéhez. In. Pákh Albert: Utazás Debrecenben. Debrecen, 2016. 97-120.pp.[8]
  • A kisház Debrecenben, a Simonyi út 4. sz. alatt (Történeti mozaik) Debreceni Szemle 2021/3 273-278. pp.[9]

A Helytörténeti Fotótárban, Méliusz Könyvtárban, Újkerti Könyvtárban tartott előadásai a ITT[halott link] láthatók.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Archivált másolat. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  2. ↑ http://www.dehir.hu/debrecen/a-ma-mar-nem-letezo-nagyallomas-szellemet-idezik/2012/02/14/
  3. ↑ http://www.civishir.hu/hajdu-bihari-hirek/debreceni-hirek/debrecenbe-is-kerult-kos-karoly-dij/1217124348
  4. ↑ http://www.dehir.hu/debrecen/podmaniczky-dijat-kapott-papp-jozsef-debreceni-helytorteneti-kutato/2012/07/05/
  5. ↑ Dehir.hu: Kiváló debrecenieket díjaztak az ünnepi közgyűlésen – fotókkal, videókkal (magyar nyelven). www.dehir.hu. (Hozzáférés: 2019. március 15.)
  6. ↑ Archivált másolat. [2015. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  7. ↑ Archivált másolat. [2021. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
  8. ↑ Pákh Albert: Utazás Debrecenben. (Hozzáférés: 2021. május 1.)
  9. ↑ A kisház Debrecenben, a Simonyi út 4. sz. alatt (Történeti mozaik). [2021. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Papp_József_(helytörténész)&oldid=26859714”