Pap Gyula (újságíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Pap Gyula, Papp, Steindl (Ungvár, 1850 körül – Budapest, 1895. július 31.) hírlapíró és okleveles tanár.

Életútja[szerkesztés]

Az 1870-es években jó tollú újságíró volt és mint polgári iskolai tanár is jó hírben állott. Később azonban teljesen elzüllött és mindenféle csalásokra adta fejét. A rendőrségnek is gyakran meggyűlt vele a baja és vagy négyszer ítélték el zsarolás, csalás és sikkasztás miatt. 1880-ban,[1] 1881-ben,[2] és 1886-ban[3] is letartóztatták és vizsgálati fogságba került. A sok börtönbüntetés az egykor elegáns fiatalembert teljesen elsatnyította. Fokról-fokra süllyedt, míg végül mindenféle kétes vállalatokba keveredett és zsarolással, valamint leplezett koldulásokkal tengette életét. 1895. július 31-én a Károly-körúton mint elzüllött külsejű ember összeesett, meghalt és az orvostani intézetbe szállították.

Szerkesztette a Független Polgár c. politikai napilapot 1875. november 25-től 1876. június 16-ig, amikor megszűnt és a Paprika c. képes élclapot 1878. június 16-tól szeptember 29-ig, mikor ez is megszűnt; a Dunaparti Tárogatót 1882-ben és a Nemzeti Lobogót 1883-ban Budapesten.

Német, francia, angol, olasz és orosz nyelven beszélt.

Munkája[szerkesztés]

  • Gida a félsz és gáncs nélküli lovag komoly kalandjai és nevetséges felsülése. Vagyis: Az új közlekedési miniszteriumnak időelőtti létrejövetele és korai elenyészte. Az örökkévalóságnak megőrizte: Nevető krónikás. Kiadta ... Pest, év n. II. kiadás. (1880 körül).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Figyelő XIII. 112. lap
  • Pesti Hirlap 1895. 207. sz.
  • Budapesti Hirlap 1895. 208. sz
  • Fővárosi Lapok 1881. szeptember 20.
  • Népszava, 1882. augusztus 20.
  • Budapesti Hírlap, 1885. december 20.