Public relations

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(PR szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A közönségkapcsolatok, vagy angol kifejezéssel public relations (ejtsd: [ˌpʌblɪk rɪˈleɪʃənz]; rövidítve pr,, píár, péer[1]) tevékenység tervszerű és tartós erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete között a vélemény és a viselkedés befolyásolásával hosszútávon kölcsönös megértést, jóakaratot és támogatást építsen és tartson fenn.[2]

Fogalma[szerkesztés]

A közönségkapcsolatok, vagy angol kifejezéssel public relations (ejtsd: [ˌpʌblɪk rɪˈleɪʃənz]; rövidítve pr, píár, péer) tevékenység az a menedzsment gyakorlat, amely egy egyén vagy szervezet és környezete között tervezett és szervezett információcserével (esetleg „információs munkával”) hosszútávon kölcsönös megértést, bizalmat és támogatást épít és tart fenn. A public relations mindig információra épít, és etikus kommunikációs eszközöket használ. Menedzsment funkció révén segíti a kölcsönös bizalomépítést a megértésen keresztül és szolgálja az (vállalati) üzleti célok teljesülését is.

Alternatív meghatározások[szerkesztés]

  • Kölcsönös előnyökön alapuló kommunikáció és kapcsolatok tudatos szervezése, melynek célja az egyének, szervezetek és környezetük közötti megértés, valamint a bizalom megteremtése, fenntartása. (A Magyar Public Relations Szövetség definíciója szerint)
  • A CERP, az Európai Public Relations Konföderáció által ajánlott meghatározás: A public relations a kommunikáció tudatos szervezése. A public relations menedzsmenti, irányítási tevékenység. A közönségkapcsolatok célja elérni az egyének, a szervezetek és környezetük közötti kölcsönös megértést és létrehozni a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat, a kétirányú kommunikáció útján. (A meghatározás szerzője: Barát Tamás, a CERP Alelnöke)
  • A közönségkapcsolatok az a tudományterület, amely a hírnevet gondozza.
  • A közönségkapcsolatok mindig a hosszú távú stratégia alapja, így egyedi vállalati, vagy ismert személyiség történetének az építése is egyben. Ezek a történetek biztosítják, ugyanis elsősorban a megértést és segítik a média megjelenést.
  • A Public Relations (ejtsd: [ˌpʌblɪk rɪˈleɪʃənz]; rövidítve pr, píár, péer, megfelelő magyar fordítása nincsen) az integrált kommunikáció önállóan is releváns része. A PR feladata az integrált kommunikációban a jó hírnév megteremtése és ápolása (reputation management), ezáltal a kölcsönös megértés elősegítése és a bizalom megteremtése, fenntartása. Mivel a PR alapvetően olyan hosszú távú, stratégiai szemléletű gyakorlat, ami menedzsment-eszközöket is felhasznál, alkalmas integrált kommunikációs kampányok vezetésére is. A Public Relations a szervezetek belső és külső kommunikációjában egyaránt releváns. Főbb területei: * Integrált kommunikációs kampányok vezetése, stratégia-meghatározás; * marketing PR, amely a termékek és márkák iránti bizalom menedzselésére fókuszál; * corporate PR, amely a szervezetek, intézmények, for-profit és non-profit cégek jóhírének menedzselésére fókuszál; * social PR, amely fontos társadalmi ügyek megértetésére és a társadalmi egyetértés kialakítására fókuszál, * politikai PR, amely politikai megoldások, stratégiák, pártok és politikusok népszerűségének növelésére és a szavazatmaximálásra fókuszál; * válságkommunikáció, amely a megsérült bizalmi tőke visszaállítására és stabilizálására fókuszál; * Public Affairs és lobbi. A PR minden esetben kétirányú folyamat. A Public Relations mindig megbízható, kutatásokon alapuló információkra épít, és etikus kommunikációs eszközöket használ. A PR évszázadokon átnyúló történelme során jelentős tudományos hátteret épített ki, amit társtudományok is használnak. (A meghatározás szerzője: Sós Péter János, az MPRSz Örökös Tagja)

Szakterületei[szerkesztés]

Céljai[szerkesztés]

  • maga az adott szervezet és tevékenységének megismertetése a "közönséggel"
  • a hírnév menedzselése
  • a bizalom megteremtése és ápolása
  • megváltoztatni a célcsoportoknak a szervezetről alkotott képét (a szervezet szempontjából) kedvezőbb irányba
  • esetleges későbbi vásárlási szándék felkeltése
  • érdekek képviselete
  • (a belső kommunikációban) a lojalitás megteremtése és erősítése
  • a szerethető márka (love brand) képének felépítése, megtartása és fejlesztése
  • sajtókapcsolatok kiépítése

Feladata[szerkesztés]

A szervezet és környezete közötti kommunikációs kapcsolatok elemzése, kommunikációs programok szervezése, tervezése és kivitelezése, értékelése.

Eszközei[szerkesztés]

  • az integrált kommunikáció vezetése
  • médiamunka: hírgenerálás, sajtóközlemények, sajtóesemények (sajtótájékoztató, sajtóreggeli, stb.) interjúk szervezése
  • kutatások
  • online pr,[3] közösségi média kommunikáció
  • influencer együttműködések
  • nyomtatványok, hírlevelek
  • filmek, videók
  • konferenciák
  • kiállítások, rendezvények

Bogner-lépcső[szerkesztés]

Az úgynevezett Bogner-lépcső (ma már elavult): 1. manipuláció – ingyen reklám 2. információ – mire kíváncsi? 3. kommunikáció – szervezeti és közérdek együtt: párbeszéd 4. konfliktus menedzsment – proaktivitás, imázs-védelem 5. környezeti integráció – beágyazódás a társadalomba

A „PR” szakterületei[szerkesztés]

Belső PR: A szervezet vezetése és a dolgozók közti kommunikációs kapcsolatok szervezése, a lojalitás erősítése, a változásmenedzsment támogatása

Külső PR: Magába foglalja a szervezet teljes külső kommunikációs kapcsolatrendszerét.

Más megközelítésben:

  • Marketing PR: termékek-szolgálatások, márkák, gyártók hírnevének erősítése
  • Corporate PR: forprofit cégek, non-profit intézmények, állami szervezetek, NGO-k, alapítványok hírnevének gondozása
  • Social PR: társadalmi ügyek iránti érzékenyítés, ezekkel kapcsolatos közgondolkodás változtatása
  • Válságkommunikáció: a sérült hírnév és bizalmi tőke helyreállítása
  • Politikai PR: politikai szereplők (pártok, személyek, mozgalmak) iránti bizalom növelése

A „PR” – mint rövidítés – kiejtése[szerkesztés]

„A public relations” angol kifejezés a többi idegen eredetű köznyelvi szóhoz hasonlóan kis kezdőbetűvel írandó. Hasonlóképpen a rövidítése is kisbetűs: pr. Ejtésmódja a magyar fonetika szerint péer.” (A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalása, amely hivatalos nyilatkozatra a Magyar PR Szövetség kérte fel a szakmai testületet.)[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A szakmára vonatkozó nemzetközi szabályozások[szerkesztés]