Párhuzamos érpár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Párhuzamos érpár

A párhuzamos érpár egy szimmetrikus tápvonal.[1] A dielektrikummal szigetelt változata hosszú ideig elterjedt volt a televízió vételtechnikában, szalagkábel néven forgalmazták (jelenleg szalagkábel néven sokeres jelkábeleket forgalmaznak).

Rádiófrekvenciás jelátvitel céljára történő használata ma már ritka, leginkább a professzionális távközléstechnkában és a rádióamatőrök körében jellemző a használata.

Napjainkban párhuzamos érpárt leginkább hangfrekvenciás jelek átvitelére használják, analóg telefonkábelek, hangfalkábelek formájában.

Párhuzamos érpár mint tápvonal[szerkesztés]

Párhuzamos légvezeték[szerkesztés]

Macskalétra

Két egyforma hosszúságú vezeték, párhuzamosan egymás mellett elvezetve, távtartókkal egymáshoz rögzízve, hogy a két vezeték minden ponton egyforma távolságra legyen egymástól. Alakja miatt nevezik macskalétrának is.

Létezik olyan megoldás is, hogy oszlopokon vezetik az érpárt. Ezt a megoldást nagyobb távolságok esetén használják.

A vesztesége kicsi, mivel gyakorlatilag nincs dielektrikum a két vezeték között, így dielektromos veszteséggel nem kell számolni. Az így kapott érpár hullámellenállása:[1]

Macskalétra

Mivel a párhuzamos légvezeték nem árnyékolt rendszer, így földtől, faltól, minél távolabb kell vezetni. Ha ez nem megoldható, akkor pedig ügyelni kell arra, hogy a teljes nyomvonalon minden pontja egyenlő távol legyen a földtől, vagy a faltól. Ezektől h távolságra helyezve így alakul a hullámellenállása:[1]

  • a - a vezetők közötti távolság (mm)
  • d - a vezető átmérője (mm)
  • h - távolság faltól/földtől (mm)
  • Z0 - a hullámellenállás (Ω)

Dielektrikummal bevont párhuzamos érpár[szerkesztés]

Szalagkábel

Régen ezt a típust forgalmazták "szalagkábel" néven, sokáig általános használatú volt a televíziós vételtechnikában. A dielektrikum miatt kevésbé érzékeny a környezeti hatásokra, de ennél a kábelnél is ügyelni kell, hogy minél távolabb kerüljön a nyomvonalába eső fémtárgyaktól.

A dielektrikum anyagától függően itt már kell számolni rövidülési tényezővel is:

A szalagkábel hullámellenállása pedig így számolható:

  • a - a vezetők közötti távolság (mm)
  • d - a vezető átmérője (mm)
  • εr - a dielektrikum dielektromos állandója
  • Z0 - a hullámellenállás (Ω)

Néhany kereskedelemben árusított szalagkábel paraméterei[2][szerkesztés]

Az egykori NDK-ban gyártott szalagkábelek:

Típus Vezetőátmérő (mm) Átmérő (mm) Z0 k C (pF/m) Csillapítás (MHz)(dB/100m)
10 100 200 500
240A4-1 2*0.9 5.7x1.6 240 0.8 16 1.5 4.3 6.7 12
300A7-1 2*0.9 9x2 300 0.8 13 0.87 3.5 5.9 9.5

Az USA-ban gyártott, Amhenol szalagkábelek:

Típus Z0 k Csillapítás (MHz)(dB/100m)
7 30 150 400
14-080 75 0.68 6.7 13.5 30.8 46.2
14-079 150 0.77 2.1 4.9 11.0 17.8
14-056 300 0.82 0.9 1.9 5.1 8.7
14-100 300 0.82 0.9 1.9 5.1 8.7
14-271 300 0.82 0.9 1.9 5.1 8.7
14-185 300 0.82 0.6 1.7 4.3 8.0
14-076 300 0.82 0.6 1.6 4.1 7.1
14-022 300 0.82 0.5 1.2 3.2 5.8

Arnyékolt párhuzamos érpár[szerkesztés]

Ha egy párhuzamos érpárt dielektrikummal vonnak be, és árnyékolással látják el, akkor egy árnyékolt szimmetrikus távonal keletkezik. Az ilyen kábel független a környezeti hatásoktól, bárhol elvezethető. Ritkán használt kábeltipus.

Hullámellenállása:[3]

Néhany kereskedelemben árusított árnyékolt párhuzamos érpár paraméterei[2][szerkesztés]

Típus Vezetőátmérő (mm) Átmérő (mm) Z0 k C (pF/m) Csillapítás (MHz)(dB/100m)
10 100 200
120D10-1 2*1.4 14 120 0.65 40 2.1 6.8 9.6
240D10-3 2*0.4 9 240 0.82 18 4.3 15 21
240D10-4 2*0.5 13.7 240 0.82 18 3 9.5 15

Párhuzamos érpár mint jelvezeték[szerkesztés]

Ha a vezetéken átvitt jel hullámhossza számottevően nagyobb, mint a vezeték hossza, akkor nem kell számolnunk a vezeték hullámellenállásával. A hullámimpedanciából eredő veszteség illesztetlenség esetén hosszúságnál a legnagyobb. Ha hangfrekvenciás jellel számolunk, akkor ez a hosszúság k=0.75 értéket feltételezve: , vagyis ennél a vezetékhosszúságnál a legnagyobb az illesztetlenség hatása. Ezt figyelembe véve néhány 100 méter vezeték illesztetlenég miatti vesztesége 10% alatti.

Párhuzamos érpárt gyakran használnak napjainkban is

  • telefonkábelként
  • hangfalkábelként

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Dr. Istvanffy Edvin. Tápvonalak, antennák, hullámterjedés. Tankönyvkiadó, Budapest (1967) 
  2. a b Karl Rothammel. Antennakönyv. Műszaki könyvkiadó. ISBN 963-10-2060-6 
  3. H. Meinke. Rádiótechnikai kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó Budapest (1961)