Okulárkihuzat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Helikális kihuzattal ellátott távcső

Az okulárkihuzat (röviden: kihuzat) a csillagászati távcsövek egyik alkatrésze. Feladata az okulár rögzítése oly módon, hogy az mozgatható legyen, lehetővé téve a fókuszálást. A fókuszálás során az okulár és az objektív közötti távolságot kell változtatni. Ehhez az szükséges, hogy az okulárt az optikai tengely mentén lehetőleg valamilyen áttétel vagy finommozgató mechanizmus segítségével elmozdítsuk az objektívhez közelítve vagy attól távolítva.

Az okulárkihuzat felépítése, működése[szerkesztés]

A kihuzat a távcső okulár felőli végén helyezkedik el. (Amerről belenézünk a távcsőbe) Fő részei: A távcsőtubushoz illeszkedő rögzítőperem, az okulárt tartó csőtoldat, az ezt megvezető vezetőcső, az okulárt rögzítő perem és a finommozgató áttétel.

Az okulárkihuzatok főbb típusai[szerkesztés]

Fogasléces kihuzat
  • Fogasléces kihuzat

Az okulár hosszanti mozgatása egy fogasléc – fogaskerék áttétellel történik. Ez a manapság legelterjedtebb, és egyben viszonylag olcsó megoldás. Hátránya a fogaskerék és a fogasléc között levő foghézag, ami kismértékű holtjátékot eredményez, ezért pontatlanabb a másik két típustól.

  • Helikális kihuzat

Rövid fényutú kihuzatok jellegzetes típusa. A fókuszálás az okulárcső elforgatásával, csavarmenet segítségével történik.

Helikális kihuzat
1 - Rögzítőmenet
2 - Kihuzat test
3 - Dioptria-gyűrű (+ - 5 dpt)
4 - Élességállító gyűrű
5 - Okulárcső - amelybe különböző parafokális gyújtótávolságú okulárokat lehet becsúsztatni
6 - 2-3 (vagy több) bekezdésű csavarmenet
Egyszerű helikális kihuzat - a 2 kar előre-hátra mozgatásával lehet az élességet beállítani.
A rajz
1 - Kihuzat test
2 - Élességállító kar
3 - Kényszerpálya
4 - Okulárcső
B rajz
5 - Távcső tubus
6 - Okulár
  • Crayford kihuzat

Az áttétel ebben az esetben dörzshajtás útján történik, amely holtjátékmentes és pontos pozicionálást tesz lehetővé.

Forrás[szerkesztés]