Objektivitás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az objektivitás szó jelentése tárgyilagosság, elfogulatlanság, pártatlanság.[1]

Earl Babbie szerint:

"A tudománynak (és más vizsgálódásoknak) az a minősége, melynek folytán két különböző kutató, ha ugyanazt a problémát vizsgálja, ugyanarra a következtetésre jut. Végső soron ez a gyakorlati kritériuma az úgynevezett objektivitásnak. Valamiről akkor mondjuk, hogy objektíve igaz, ha különféle szubjektív orientációjú megfigyelők mind igaznak mondják." (Earl Babbie, A társadalomtudományi kutatás módszertana, 1995 Budapest.)[2]

Objektivitás a médiában[szerkesztés]

  1. A híradás nem szolgálhatja kiemelten semmilyen párt, szervezet vagy magánszemély érdekeit, céljait.
  2. Nem derülhet ki, hogy egy médium melyik párttal vagy eszmerendszerrel rokonszenvezik.
  3. A közszolgálatban dolgozó újságírók és hírszerkesztők nem lehetnek vezető tisztségviselők pártokban, nem dolgozhatnak párttagok számára.
  4. A pártatlanság időbeli értelmezése: észszerű időhatáron belül és hasonló feltételek mellett minden, egy adott ügyben érintett személynek, szervezetnek, nézetnek vagy érdeknek meg kell jelennie a hírműsorban.
  5. Ha személyek, csoportok vagy pártok egy híradás kapcsán megtámadva vagy megszólítva érzik magukat, biztosítani kell számukra a válaszolás, reflektálás lehetőségét.
  6. Amennyiben szakértőket, politikai elemzőket szólaltatunk meg, törekedni kell arra, hogy ők független szakemberek legyenek. Szót kaphatnak a párthoz kötődők is, de az elfogultak politikai hovatartozását jelölni kell.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]