Novoszibirszki-víztározó
| Novoszibirszki-víztározó (Новосибирское водохранилище) | |
 | |
| Ország(ok) | Oroszország |
| Elsődleges források | Ob |
| Elsődleges lefolyások | Ob |
| Hosszúság | 200 km |
| Szélesség | 2-20 km |
| Felszíni terület | 1070 km2 |
| Legnagyobb mélység | 25 m |
| Víztérfogat | 8800 km3 |
| Szigetek | 19[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Novoszibirszki-víztározó
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 54° 45′ 25″, k. h. 82° 53′ 34″Koordináták: é. sz. 54° 45′ 25″, k. h. 82° 53′ 34″ | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Novoszibirszki-víztározó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Novoszibirszki-víztározót (Новосибирское водохранилище, a hétköznapi oroszban Обское море – Obi tenger) 1950-1959-ben hozták létre egy gát megépítésével, ami a novoszibirszki erőművet látja el vízienergiával.
A mesterséges tó létrehozásakor teljességgel felszámolták Berdszk városának történelmi központját és a Novoszibirszki terület egynéhány falvát.
Az Ob és a beleömlő Bergy duzzasztásával keletkezett, 170 kilométer hosszú, 2 és 20 kilométer között változó szélességű víztározó környezetében átalakította a természetet, változott az állat- és növényvilág, ugyanakkor a kirándulók, nyáron a strandolók tömegeit vonzza.
 |
.jpg) |
Gazdasági jelentősége[szerkesztés]
A víztározó táplálja a vízierőművet energiával, ellátja környezetének vízigényét, a megteremtette a halászatot. Ugyanakkor a halak gyakran fertőzöttek parazitákkal, ezért étkezésre alkalmatlanok.
A tó környezetében aktív turizmus fejlődött ki. Az Akadémiai város mellett népszerű strandok vannak, a tavon elterjed a vitorlázás és jelentős vitorlásversenyeket is rendeznek.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Атамановский, Дикий, Елбанские острова, Елбань, Каменный, Каменский, Красноярский Борок, Красный Яр, Логунов, Нечунаевский, Пичуговские, Половинский Борок, Семизародный, Тань-Вань, Хохлов Борок, Хреновый, Шарапский, Шляповский, Шумского Кордона
