Nemzetközi Szabványos Bibliográfiai Leírási Szabályzat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Nemzetközi Szabványos Bibliográfiai Leírási Szabályzatot (International Standard Bibliographic Description – ISBD) 1969-ben indította az IFLA Katalogizálási Bizottsága. Olyan nemzetközileg érvényes szabályok kidolgozását kezdeményezte, amelyek célja, hogy segítsék a bibliográfiai leírások tartalmának és formájának nemzetközi felhasználását és az adatok cseréjét.

Az ISBD-program története[szerkesztés]

1967-ben az IFLA és az UNESCO felkérte Michael Gormant egy új típusú, korszerű nemzetközi szabályzatnak az elkészítésére. Az ISBD alapja Gorman elemzése lett, amelyben 7 nemzeti bibliográfiát (köztük a magyart is) vizsgált. 1969-ben elkészült a könyvek bibliográfiai leírásának tervezete.

Az első ISBD a Monographic Publications (ISBD/M), a  Könyvek Nemzetközi Szabványos Bibliográfiai Leírása, melynek első szabványos kiadása 1974-ben volt.

Az ISBD/M első átdolgozott kiadása 1979-ben jelent meg.

1977-ben az ISBD/G, az ISBD/NBM, az ISBD/S és az ISBD/CM került kiadásra.

Az ISBD/PM és az ISBD/A 1980-ban jelentek meg.

1988-ban az ISBD/CP került kiadásra. a következő állomás 1990 amikor megjelent az ISBD/CF és 1997-ben az ISBD/ER.

Típusai[szerkesztés]

  • ISBD/M (Monographic Publications) - a könyvek nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
  • ISBD/G (General) - a nemzetközi szabványos bibliográfiai leírás általános szabályai (valamennyi dokumentumtípus leírására alkalmas általános szabályok)  
  • ISBD/CM (Cartographic Materials) - a kartográfiai anyagok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
  • ISBD/NBM (Non-Book Materials) - a nem könyv anyagok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
  • ISBD/S (Serials) - az időszaki kiadványok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
  • ISBD/PM (Printed Music) - nyomtatott kották nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
  • ISBD/A (Antiquarian) - régi könyvek nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
  • ISBD/CP (Component Parts) - részdokumentumok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
  • ISBD/CF (Computer Files) - a számítógépfájlok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
  • ISBD/ER (Electronic Resources) - elektronikus dokumentumok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása

Legfontosabb eredményei[szerkesztés]

  • Minden nemzeti bibliográfiában, illetve a központi katalogizáló rendszerekben ISBD alapú katalogizálási szabályok érvényesülnek
  • Az ISBD mindenfajta könyvtári anyag feldolgozására alkalmas
  • Az ISBD elemeinek szisztematikus ábrázolása, a katalógus-, illetve bibliográfiai információ médiumtól és nyelvtől független megközelítése révén sajátos kölcsönös kapcsolatban van a géppel olvasható kommunikációs formátumokkal
  • Az ISBD-program legfontosabb érdeme nemzetközisége, amely nemcsak a szabályzatok használatában, hanem kidolgozásuk minden fázisában is érvényesült

A nemzetközi bibliográfiai rekord adatkövetelményei[szerkesztés]

A nemzetközi bibliográfiai szolgáltatásokról 1998-ban rendezett koppenhágai konferencia során kötelezővé tették az „alapszintű tétel ” adatelemeinek felvételét. Az egyszerű nemzeti bibliográfiai rekord adatkövetelményei a következőek:

  1. Leíró elemek
    • A cím és a szerzőségi közlés adatcsoportja:
      • főcím: beleértve a rész megnevezését is
      • párhuzamos cím, ha a nemzeti bibliográfiai ügynökség fontosnak ítéli a használók számára
      • szerzőségi közlések:, amelyek azonosítják az egyéneket és/vagy csoportokat, akik a tartalomért elsődlegesen felelősek
    • Kiadás csoportja:
      • kiadási adat
      • további kiadási adat
    • Műfaji (vagy a kiadvány típusának megfelelő) sajátosságok adatcsoportja:
      • számozás: időszaki kiadványoknál
      • matematikai adatok - koordináták: kartográfiai anyagoknál
      • matematikai adatok - méretarány: kartográfiai ábrázolás
      • zenei előadásra vonatkozó közlés: kotta típusa
    • Megjelenés, terjesztés,, stb. adatcsoportja:
      • megjelenés, terjesztés helye
      • kiadó, terjesztő neve
      • megjelenés, terjesztés időpontja
    • Fizikai jellemzők adatcsoportja:
      • az információhordozó sajátos megnevezése
      • terjedelem: oldalszám, lejátszás időtartama, stb.
      • méret: csak akkor kötelező, ha a lejátszási eszközre nézve fontos adatnak számít
    • Sorozati adatcsoport:
      • sorozat főcíme
      • sorozat párhuzamos címe, ha a nemzeti bibliográfiai ügynökség fontosnak ítéli a használók számára
      • sorozat első szerzőségi adata, ha a sorozat címe nem elegendő a pontos azonosításra
    • Megjegyzések adatcsoportja:
      • kifejezési forma műfajáról: ha a rekord egyéb adataiból nem derül ki
      • kiadvány nyelvéről: ha a kifejezési forma nyelvi tartalma fontos
      • kifejezési forma megkülönböztető jellemzőiről
      • megjelenési gyakoriság: időszaki kiadványoknál
      • kifejezési forma zenei letétjéről
      • kiadásról és a bibliográfiai történetről: előzmény vagy folytatás
      • kiadásról és bibliográfiai történetről: melléklet vagy különszám
      • kiadásról és bibliográfiai történetről: kiegészítés
      • kiadásról és bibliográfiai történetről: átdolgozás
      • kiadásról és bibliográfiai történetről: fordítás
      • kiadásról és bibliográfiai történetről: forrásdokumentum
      • kiadásról és bibliográfiai történetről: zenei átirat
      • fizikai jellemzőkről: ha fontos a felhasználók számára
      • fizikai jellemzőkről: oldalszám vagy ívjelzés régi nyomtatványoknál
      • fizikai jellemzőkről: levélszámozás régi nyomtatványoknál
      • fizikai jellemzőkről: kicsinyítési arány mikroformáknál
      • fizikai jellemzőkről: megjelenési forma kivetíthető képeknél
      • működési jellemzőkről: elektronikus dokumentumoknál
      • beszerzési megkötöttségről és a hozzáférhetőségről: gyarapítás vagy hozzáférés forrása, ha nehezen beszerezhető
      • használat elérés és használat korlátozásáról
      • hozzáférés módjáról: elérés módja távoli hozzáférésű
    • Szabványos szám (vagy megfelelője) és a hozzáférési jellemző adatcsoport:
      • szabványos szám vagy annak megfelelője
  2. Besorolási elemek:
    • Címek:
      • művek címei
      • kiegészítő adat az egységesített címhez: fordítás nyelve
      • kiegészítő adat az egységesített címhez: egyéb megkülönböztető jellemzők
      • kiegészítő adat az egységesített címhez: zenei letét, ha a zenemű címe csak a zenei forma megnevezését tartalmazza
      • kiegészítő adat az egységesített címhez: hangnem, ha a zenemű címe csak a zenei forma megnevezését tartalmazza
      • kiegészítő adat az egységesített címhez: zenei átirat
    • Sorozatok:
      • sorozat neve
    • Tárgyszavak/osztályozási jelzetek:
      • művek fő témájára vonatkozó tárgyszavak és/vagy osztályozási jelzetek

Források[szerkesztés]

Horváth Tibor, Papp István. Könyvtárosok Kézikönyve 2. Osiris (2003)  41-45. p.