Nemnewtoni folyadék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nemnewtoni folyadék olyan folyékony anyag, amelynek vannak eltérő tulajdonságai egy newtoni folyadékkal szemben. Leggyakrabban a nemnewtoni folyadékok viszkozitása (a folyadék nyújtás hatására bekövetkező fokozatos torzulás ellenálló képességének a mértéke) a nyújtás vagy erőhatás nagyságától függ. Bármilyen nyomásfüggetlen viszkozitású nemnewtoni folyadék, még ha nem is mutatja, de mindig nemnewtoniként viselkedik. Számos só oldata, és az olvadt polimerek mind ilyen folyadékok. A legáltalánosabb nemnewtoni folyadékok például a ketchup, a vaníliás krémek, a fogkrémek, a keményítős víz, a festékek, a vér, a sampon, és még számos egyéb háztartási dolog. Egy newtoni folyadékban a nyújtóerő és a nyújtósebesség közti kapcsolat lineáris, az eredetén áthaladva, az arányosság állandója a viszkozitás együtthatója. A nemnewtoni folyadékokban ez az arány különbözik, és még időfüggő is lehet, így a viszkozitás állandó együtthatóját sosem lehet meghatározni.

A viszkozitás fogalma általában a folyadékok mechanikájára írható le, hogy jellemezzük a folyadék nyújtó tulajdonságait, így alkalmatlan a nemnewtoni folyadékok leírására. Legjobban a reológiai tulajdonságai vannak tanulmányozva, a nyomás és a nyújtás arányait kapcsolják össze, számos folyási feltétel mellett -- például az oszcillátorral végzett nyújtás vagy az extenzionális folyatás -- amelyeket különböző műszerekkel vagy reométerekkel mérnek. Legjobban a tenzorértékű konstitutív egyenlettel lehet a tulajdonságokat tanulmányozni.

A nemnewtoni folyadékok fajtái és viselkedésük[szerkesztés]

Hígan folyó folyadékok[szerkesztés]

A nemnewtoni folyadékok közé tartoznak a hígan folyó, más néven pszeudoplasztikus folyadékok, például a falfestékek: a festéknek le kellene folynia az ecsetről, amikor a felületre kenik, ehelyett csak csöpög.