Nehrebeczky György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nehrebeczky György (Tolcsva, 1830. március 30.Budapest, 1899. február 7.) jegyző, költő, országgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

Görögkatolikus papnövendékként teológiát hallgatott. Volt kápláni ügyész, 1849. január 1-jétől honvédként szolgált, 1849 júliusától hadnagy volt a Tiszai hadsereg 129. zászlóaljában. A kiegyezést követően Ung megye főjegyzőjévé nevezték ki. 1878 és 1881 között országgyűlési képviselőként tevékenykedett, 1893-tól pedig az Ung Megyei Honvédegylet elnöki posztját töltötte be. A Szent Gergely-rend nagykeresztes lovagja volt.

1899. március 1-én Ungváron temették el.[1]

Munkája[szerkesztés]

  • Áhitat gyöngyei. Ungvár, 1871. (Anthologia magyar költőkből; ezek közt N.-nek 15 költeménye 1848-ból)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (1899. március 1.) „Nagy idők tanuja”. Budapesti Hírlap 19 (60), 8. o.  

Források[szerkesztés]