Nefrit
| Nefrit | |
 | |
| Nefrit Lengyelországból | |
| Általános adatok | |
| Képlet | Ca2(Mg,Fe)5Si8O22(OH)2 |
| Kristályrendszer | monoklin |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | |
| Azonosítás | |
| Szín | gyakran átlátszó, világos-sötétzöld, sárga-barna, fehér, szürke, fekete. |
| Fény | üveges vagy zsíros |
| Keménység | 6-6.5 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nefrit témájú médiaállományokat. | |
A nefrit (Ca2(Mg, Fe)5Si8O22(OH)2.[1]) (lapis nephriticus) egy féldrágakő, a kalciumban és magnéziumban gazdag amfibol egy változatának, az aktinolitnak finom szálú, össze-vissza kuszált szövődésű halmazata, tulajdonképpen tömött, rendkívül finoman szálas aktinolitpalának tekinthető. Szabad szemmel szerkezete finoman szemcsésnek vagy tömöttnek látszik.
Tulajdonságai[szerkesztés]
Egyike annak a két ásványnak, amit jáde néven ismernek (a másik a jadeit). A nefritnek a vele rokon jadeittel együtt fontos kultúrtörténeti szerepe van (lásd: nefrit-kérdés). Míg a nefrit áttetsző, különböző árnyalatú, zöld színű vagy szürkés (néha sárga, barna vagy fehér), csiszolva és simítva kissé zsíros tapintatú, addig a ritkább jadeitben a fekete, vörös, rózsaszín és lila színárnyalatok is előfordulnak. A nefrit nehezen faragható.
Elnevezése[szerkesztés]
Neve a görög nephrosz (νεφρός = vese) szóból származik, és abból a hiedelemből, hogy az ásvány hatásos vesebántalmak ellen.[2]
Mineralógia[szerkesztés]
Aktinolit-palák képződésénél, metamorf úton jön létre.
Mitológia[szerkesztés]
Dél-Amerika és Új-Zéland őslakosai amuletteket és istenképmásokat készítettek belőle.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gem Reference Guide. Gemological Institute of America (1988). ISBN 0-87311-019-6
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 102. o. ISBN 963 8334 96 7
Források[szerkesztés]
- A Pallas nagy lexikona
- Michael Gienger: A kristálygyógyászat tankönyve
