Myofasciális triggerpont
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
A myofasciális triggerpontokat, vagy röviden triggerpontokat, hiperirritábilis pontként írják le a vázizomban, amelyek feszes izomrost-sávokban tapinthatók. Ezek a pontok a tudományos közösségben vitatottak, mivel a jelenség pontos megértésére csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre.
A küszöbérték-modell szerint a fájdalom gyakran helyi érzékenységet okoz, de ezen pontoktól távolabb is kisugározhat. Egyes szakemberek állítják, hogy jellegzetes, hivatkozott fájdalommintákat azonosítottak, amelyeknél a fájdalom egy adott pontban jelentkezik, de a kiváltó ok máshol, egy triggerponton található. A diagnosztikában különböző módszereket alkalmaznak a triggerpontok azonosítására.
A triggerpont helyi érzékenységet, kisugárzó fájdalmat válthat ki. A triggerpont nem azonos az izomgörccsel: míg az izomgörcs az egész izom összehúzódására utal, a triggerpont az adott izom egyes területeit helyezi feszültség alá.
Jelek és tünetek
[szerkesztés]A „triggerpont” kifejezést 1942-ben Dr. Janet Travell publikálta:
- A vázizomban vagy a fasciában található érzékeny pont, melynek fájdalmát nem akut helyi trauma, gyulladás, degeneráció vagy fertőzés okozta.
- A fájdalmas pont csomóként vagy sávként tapintható az izomban. A triggerpont ingerlésekor fájdalom jelentkezhet helyben és kisugárzási területeken.
- A pont tapintása reprodukálja a beteg panaszait, és a fájdalom eloszlása jellemző az adott izomra.
Kórélettan
[szerkesztés]A triggerpontok kialakulását számos tényező okozhatja, például akut vagy krónikus izomtúlterhelés, vagy más triggerpontok általi aktiválás.
A triggerpontok típusai:
- Aktív: Kisugárzó fájdalmat okoz a hozzá tartozó tipikus területekre.
- Latens (rejtett): Önmagában nem okoz fájdalmat, de nyomásra érzékeny.
- Szatellit: Az aktív triggerpont környezetében, a szinergista izmokban jelenik meg.
Kezelés
[szerkesztés]A triggerpontok kezelésével foglalkozó szakemberek:
- Orvosok (reumatológus, neurológus)
- Fizioterapeuták (gyógytorna, gyógymasszázs, manuálterápia)
- Fizikoterapeuták (ultrahang, lézer, elektroterápia)
A manuális terápia (manuálterapeuta, gyógytornász, gyógymasszőr) sikere nagymértékben függ a terapeuta képzettségétől. Ha a triggerpontokat túl rövid ideig nyomják, aktiválódhatnak vagy aktívak maradhatnak; túl hosszú vagy erős nyomás esetén irritáció léphet fel.
Források
[szerkesztés]- http://tgy-magazin.hu/betegsegek-a-tol-z-ig/triggerpontok
- https://triggerpont.hu/triggerpoint-triggerpont-terapia.html
- https://www.dgs-academy.com/en/trigger-point-therapy/trigger-point-therapy/[halott link]
Irodalom
[szerkesztés]- Travell, Janet; Simons David; Simons Lois (1999). Myofascial Pain and Dysfunction: The Trigger Point Manual (2 vol. set, 2nd Ed.). USA: Lippincott Williams & Williams. ISBN .
- McPartland JM (June 2004). "Travell trigger points--molecular and osteopathic perspectives". Journal of the American Osteopathic Association. 104 (6): 244–49. PMID 15233331. Archived from the original on 2016-03-06. Retrieved 2011-08-30.
- Alvarez DJ, Rockwell PG (February 2002). "Trigger points: diagnosis and management". Am Fam Physician. 65 (4): 653–60. PMID 11871683.
- Simons DG (2008). "New views of myofascial trigger points: etiology and diagnosis". Archives of Physical Medicine and Rehabilitation. 89 (1): 157–9. doi:10.1016/j.apmr.2007.11.016. PMID 18164347.
- Davies Clair; Davies Amber (2004). The trigger point therapy workbook : your self-treatment guide for pain relief (2nd ed.). Oakland, California: New Harbinger Publications. p. 323. ISBN .
- Ge HY, Nie H, Madeleine P, Danneskiold-Samsøe B, Graven-Nielsen T, Arendt-Nielsen L (2009-12-15). "Contribution of the local and referred pain from active myofascial trigger points in fibromyalgia syndrome". Pain. 147 (1–3): 233–40. doi:10.1016/j.pain.2009.09.019. PMID 19819074.
- Brezinschek HP (December 2008). "Mechanismen des Muskelschmerzes" [Mechanisms of muscle pain : significance of trigger points and tender points]. Zeitschrift für Rheumatologie (in German). 67 (8): 653–4, 656–7. doi:10.1007/s00393-008-0353-y. PMID 19015861.
- "Trigger point injection". Non-Surgical Orthopaedic & Spine Center. October 2006. Archived from the original on 2006-10-26. Retrieved 2007-04-07.
- Lewit K (1979). "The needle effect in the relief of myofascial pain". Pain. 6 (1): 83–90. doi:10.1016/0304-3959(79)90142-8. PMID 424236.
- Gautschi, Roland (2019). Manual Trigger Point Therapy: Recognizing, Understanding, and Treating Myofascial Pain and Dysfunction. Thieme. ISBN . Retrieved 19 Jan 2020.
- John Quintner, Milton Cohen: Myofascial pain syndrome: a bogus construct, in: Michael Hutson, Adam Ward (szerk.): Oxford Textbook of Musculoskeletal Medicine, Oxford University Press, 2. kiadás 2015, ISBN 978-0-19-967410-7, 134–142. pldal
