Motivációs levél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A motivációs levél (más szóval kísérőlevél, angolul cover letter), az állásjelentkezések során az önéletrajz kiegészítője. A motivációs levél lehetővé teszi, hogy a pályázó igazán személyre (cégre) szabhassa az állásjelentkezést - segít kiemelni az önéletrajznak azokat a részeit, amelyek a legérdekesebbek lehetnek az adott cég számára.

Felépítése[szerkesztés]

A motivációs levélnek nincsenek kőbe vésett szabályai. Terjedelme általában 1-2 oldal, ennél többet nem érdemes írni, hiszen a cél összefoglalni azokat a tulajdonságokat, motivációkat, melyek miatt az adott állás megpályázását kezdeményeztük. Stílus tekintetében lényegesen kötetlenebb lehet, mint az önéletrajz. A szöveg ne legyen túl barátkozós, de kerülni kell a nagyon hivatalos megfogalmazásokat is!

Az önéletrajzzal ellentétben itt szövegesen kell megfogalmaznunk pályázatunk motivációját, szükséges készségeink meglétét és egyéb, a jelentkezéssel kapcsolatban érdemesnek ítélt információkat. A motivációs kísérőlevél jellemzői a következők lehetnek:

  • az önéletrajzon túlmutató, új gondolatokat tartalmaz;
  • nem sematikus;
  • rövid és személyes, de nem túl bensőséges;
  • munkatapasztalatokat foglal össze;
  • jövőbeni célokat fogalmaz meg.[1]

A motivációs levél felépítése:

  • Kontakt adatok: Ebben a részben jelennek meg a személyes adataink (név, telefon, email), illetve a címzett adatai. Social media elérések megadása csak akkor javasolt, ha biztosak vagyunk benne, hogy ha megnézi az interjúztató, az előnyünkre válik.
  • Bevezetés: A bevezetés részben érdemes a korábbi tapasztalatokról, kompetenciákról írni.
  • Kifejtés: A kifejtés részben érdemes megírni a konkrét motivációt a céggel és pozícióval kapcsolatban. Mit gondolunk a cégről, az állásról, miért szeretnénk az adott cégnél dolgozni. Legyen személyes, legyen őszinte.
  • Következtetés, lezárás: Célok, vágyak összegzése az adott céggel, pozícióval kapcsolatban.

A jó motivációs levél és így a sikeres pályázás egyik titka, hogy a megpályázott pozícióra és jellemzőire, illetve az ahhoz kapcsolódó elvárásokra szabva legyen megírva.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fehérvári Petra – Kelemen Gábor György: Kísérőlevéllel nagyobb az esély. Világgazdaság, 2004. május 21. (pp. 14)

Források[szerkesztés]