Gyászbagoly
(Mormo maura szócikkből átirányítva)
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Mormo maura (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyászbagoly témájú médiaállományokat és Gyászbagoly témájú kategóriát. |
A gyászbagoly (Mormo maura) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjához tartozó faj.
Elterjedése[szerkesztés]
Elsősorban víz közelében, azaz a folyóvölgyek, és a folyók, tavak partján. Észak-Németországban hiányzik, vagy nagyon ritka.
Megjelenése[szerkesztés]
A lepke szárnyfesztávolsága 55–65 mm, az első szárnyak színe sötétbarna. A hátsó szárnyak sötétszürkék, széles fekete szegélycsíkkal.
A hernyója barna színű.
Életmódja[szerkesztés]
- nemzedék: egynemzedékes faj, július- augusztusban rajzik. Hazánkban nappal barlangokban, vagy a leszakadó partfalakat fedő növényzet alatt találjuk, ahol a tömegesen megbújó példányok zsindelyszerűen borítják a felszínt.[1][halott link]
- hernyók tápnövényei: pitypang és a sóska, majd a víz közelében a fák az éger és a fűz.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Schwarzes Ordensband című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
