Meszlényi Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Meszlényi Zoltán
esztergomi segédpüspök
Meszlenyi3.jpg

Született 1892. január 2.
Hatvan
Elhunyt 1951. március 4. (59 évesen)
Kistarcsa
Iskolái Gregoriana Pápai Egyetem
Munkássága
Felekezet katolikus egyház
Pappá szentelés 1915. október 28.
Püspökké szentelés 1937. október 28.

Hivatal esztergomi segédpüspök
Hivatali idő 1937–1951
Tisztelete
Boldoggá avatása 2009. október 31., Esztergomi bazilika
Boldoggá avatta:
Angelo Amato bíboros SDB
Ünnepnapja március 4.
Jelképei könyv, pálma, mitra
Minek/kiknek a védőszentje? püspökök, betegek
Meszlényi Zoltán a Catholic Hierarchy-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Meszlényi Zoltán témájú médiaállományokat.
Apostoli utódlás
Szentelés dátuma 1937. október 28.
Szentelő Serédi Jusztinián
Társszentelők Breyer István
  Kriston Endre
Társszentelt püspökök
Dudás Miklós 1939. május 14.
Papp Kálmán 1946. június 16.
Badalik Sándor Bertalan 1949. augusztus 24.

Boldog Meszlényi Zoltán Lajos (Hatvan, 1892. január 2.[1]Kistarcsa, 1951. március 4.) római katolikus magyar vértanú püspök.

Pályafutása[szerkesztés]

Édesapja tanító, majd iskolaigazgató volt. Zoltán az öt gyermek között másodikként látta meg a világot. Gimnáziumi tanulmányait a rimaszombati protestáns gimnáziumban kezdte, majd miután a család Budapestre költözött, a második osztálytól a VIII. kerületi állami gimnáziumban (Tavaszmező utca 17.) folytatta. Onnan jelentkezett 1907-ben kispapnak, így a gimnázium utolsó két évét kisszeminaristakánt az esztergomi bencés gimnáziumban fejezte be.[1] Érettségi után, 1909-ben pártfogója, Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek Rómába küldte továbbtanulni. Teológiai tanulmányainak nagy részét a Collegium Germanicum Hungaricum növendékeként a Gregoriana Pápai Egyetemen végezte. 1912. július 20-án filozófiai doktorátust, 1913-ban teológiai diplomát szerzett.[2] Az első világháború miatt kényszerből egy ideig Innsbruckban is tanult; itt szentelte pappá 1915. október 28-án Franz Egger brixeni herceg-püspök.[1]

Magyarországra történő visszatérése után először Komáromba nevezték ki káplánnak, de püspöke, Csernoch János bíboros-hercegprímás már néhány hónap múltán Esztergomba hívta, ahol a prímási kancellárián bíztak rá egyre fontosabb feladatköröket. 1917. március 2-án a kardinális érseki levéltárossá és szertartóvá nevezte ki. 1926. január 30-án hercegprímási és érseki titkár, majd 1931-ben a főkáptalan tagja,[1] nógrádi és honti főesperes, később a káptalan helynöke lett. Serédi Jusztinián bíboros 1929. július 6-án az „érseki ház önálló és felelős vezetőjének” nevezte ki.[2] 1930 és 1936 között irodaigazgató volt.

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

XI. Piusz pápa kinevezése nyomán, 1937. október 28-án Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás Sinope címzetes püspökévé szentelte. Az új püspök jelmondatául ezt választotta: „Fidenter ac fideliter” – „Bizalommal és hűséggel”. Ettől fogva a mindenkori esztergomi érsek segédpüspöke volt. Élete során jelentős egyházjogi tevékenységet folytatott: ebben a témában könyvet írt és tanított is, többek között az egri Érseki Jogakadémián és a Pázmány Péter Tudományegyetem Teológiai Karán.

Serédi Jusztinián 1945-ben bekövetkezett halála után Mindszenty József lett az új esztergomi bíboros érsek, aki Meszlényi Zoltánt minden hivatalában megerősítette. Amikor az állambiztonsági szervek a hercegprímást[3] 1948. december 26-án letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, az egyházmegyei ügyeit Drahos János kanonok, esztergomi általános érseki helynök vette kézbe, aki azonban 1950-ben elhunyt. Ezután Meszlényi lett az esztergomi érseki helynök, mivel a káptalan nem volt hajlandó megválasztani az állam által támogatott Beresztóczy Miklóst. Helynöki székfoglalójában szinte ígéretet tesz: „Krisztus hű pásztoraként a hitet és Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen.”

A kommunista hatalom nem tudta megbocsátani, hogy a káptalan nem az ő szándéka szerint választott helynököt, s a beiktatás után 12 nappal, 1950. június 29-én a püspököt elhurcolták esztergomi lakásáról az Államvédelmi Hatóság emberei. A kistarcsai internáló táborba került, ahol a többi rabtól elkülönítve magánzárkában őrizték és kínozták. Több szemtanú egybehangzó állítása szerint, télen éjjel-nappal nyitott ablaknál volt kénytelen tartózkodni.[4][5][6][7] Meszlényi Zoltán ellen nem folyt semmiféle nyilvános per. Ítélet nélkül tartották fogva. Arra törekedett az állami elnyomó gépezet, hogy semmi hír ne kerüljön nyilvánosságra a letartóztatott püspök sorsáról. Úgy tűnik, utólag is eltüntettek a letartóztatásával kapcsolatos minden dokumentációt, ha egyáltalán volt ilyen.

Halála[szerkesztés]

Halálának körülményeiről sem tudni semmi bizonyosat, amely feltehetőleg az elszenvedett megpróbáltatások és az orvosi ellátás hiánya miatt következett be. Halálának időpontja sem teljesen biztos: Kahler Frigyes történész szerint 1953. január 11., mások szerint valószínűbb az 1951. március 4-i dátum.[2]

Az elhunytat Rákoskeresztúron az Új köztemető területén temették jeltelen sírba. 1966. június 24-én földi maradványait exhumálták, átszállították Esztergomba, és az esztergomi bazilikában helyezték csendben örök nyugalomra, a nagy nyilvánosság kizárásával, az egyházmegye vezetőségének, néhány papjának és kispapjának szűk körében.

Emléke[szerkesztés]

Boldoggá avatása Esztergomban
Esztergom - Meszlényi beatification 12.JPG
Esztergom - Meszlényi beatification 1.JPG
Esztergom - Meszlényi beatification 2.JPG
Esztergom - Meszlényi beatification 3.JPG
Esztergom - Meszlényi beatification 4.JPG
Esztergom - Meszlényi beatification 5.JPG
Esztergom - Meszlényi beatification 6.JPG
Esztergom - Meszlényi beatification 7.JPG
Esztergom - Meszlényi beatification 8.JPG
Esztergom - Meszlényi beatification 9.JPG
Esztergom - Meszlényi beatification 10.JPG
Esztergom - Meszlényi beatification 11.JPG
Meszlényi Zoltán domborműve Kistarcsán, az egykori internálótábor falán - a KIKE munkája

XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án jóváhagyta boldoggá avatását. A szertartásra, melyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek és Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa végzett, 2009. október 31-én, ünnepi szentmise keretében került sor az esztergomi bazilikában.[8]

A lágymányosi Boldog Meszlényi Zoltán (Szent Adalbert) templom
Boldog Meszlényi Zoltán emlékbélyeg (2014)

A vértanú püspökről nevezték el a Lágymányosi Szent Adalbert-plébánia újonnan épített templomát, melynek alapkövét a plébánia búcsúnapján, 2013. április 23-án helyezte el Erdő Péter bíboros. Az új templom a plébánia 1931-ben létesített, majd többször bővített szükségkápolnája (XI. Fehérvári út 88.) közelében, a Fehérvári út, az Etele út és a Petzval József utca által határolt, az egyházközség számára 2008-ban 99 évi ingyenes használatra átadott telken (1119 Bp., Etele út 3.) épült fel – a plébániaközösség és Musits Antal atya sok imádsága és áldozatos munkája nyomán. A bokrétaünnep 2014. március 13-án, a harangok megáldása október 30-án, a templom felszentelése pedig október 31-én történt, úgyszintén Erdő Péter bíboros által.[9]

A Kistarcsai Kulturális Egyesület kerámiadomborművet készíttetett, melynek avatási ünnepségére 2014. március 2-án került sor Kistarcsán, az Október 23. téren, a volt internálótábor emlékfalánál.[10] Az emléktáblát Beer Miklós megyés püspök avatta fel.[11]

Művei[szerkesztés]

  • A főkegyúri jog és a forradalom, Esztergom, Buzárovits Nyomda, Esztergom 1920
  • Házassági köteléki perek az egyházi bíráskodásban, Buzárovits Nyomda, Esztergom, 1927
  • Házasságjog. Az egyházi törvénykönyv vonatkozó kánonjainak fordításai; ford. Meszlényi Zoltán; Buzárovits, Esztergom, 1927
  • A kánonjogi tanulmányok fontossága, Szent István Akadémia, Budapest, 1930
  • Szentek a mi hőseink; többekkel Katolikus Magyarok Vasárnapja, Cleveland, 1958 (Magyar könyvtár)
  • Alázatos szolgálat: Dr. Meszlényi Zoltán Lajos szentbeszédei, Don Bosco Kiadó, Budapest, 2007 ISBN 9789639455689
  • Boldog Meszlényi Zoltán Lajos válogatott kéziratai; sajtó alá rend., szerk., bev., jegyz. Beke Margit; Szent István Társulat, Bp., 2014

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Meszlényi Zoltán példája ma is megvilágítja keresztény életünk mélyebb értelmét (magyar nyelven). Magyar Katolikus Püspöki Konferencia / Magyar Kurír, 2012. március 5. (Hozzáférés: 2012. március 19.)
  2. ^ a b c Meszlényi Zoltán életrajza az esztergomi érsekség honlapján
  3. Ezen egyházi szolgálatot és méltóságot de jure 1945–1951-ig töltötte be Mindszenty József, akkor XII. Pius pápa az egyház összes főpapját eltiltotta a világi címek és rangok használatától, így a hercegprímási cím is megszűnt. http://lexikon.katolikus.hu/H/hercegpr%C3%ADm%C3%A1s.html
  4. Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I. - Lámpás Kiadó, Abaliget 1992 - Meszlényi Zoltán dr. káptalani helynök 177-178. old. ISBN 963759308X
  5. P. Szőke János: Meszlényi Zoltán boldoggá avatásának előkészületeiről – Magyar Kurír, 2006. január 25.
  6. Erdő Péter szentbeszéde az olajszentelési szentmisén – 2007. április 5. – Nagycsütörtök, Szent István-bazilika – Magyar Kurír katolikus napilap beszámolója
  7. Nemzetközi konferencia anyaga – Esztergom, 2007. május 8. – A konferencián magyar, lengyel, cseh, szlovák és ukrán kutatók tartottak előadásokat a térség nagy teológusairól, hitvallóiról és vértanúiról, többek között Meszlényi Zoltán püspök-vértanúról, Schütz Antal professzorról, Boldog Salkaházi Sára vértanúról, továbbá a lengyel, a cseh a szlovák és az ukrán egyház jeles személyiségeiről. A konferencia külföldi előadói a Nagyszombati Egyetemről, az Opolei Egyetem Hittudományi Karáról, az Olmützi Palacký Hittudományi Karról, a prágai Károly Egyetem Hittudományi Karáról és a Lembergi (Lvovi) Katolikus Egyetemről érkeztek.
  8. A Szentatya jóváhagyta Meszlényi Zoltán vértanú püspök boldoggá avatását
  9. http://www.hirado.hu/2014/10/31/uj-templom-epult-budapesten
  10. Avatási ünnepség. kike.hu. (Hozzáférés: 2016. március 4.)
  11. Eseménynaptár - Magyar Katolikus Egyház. uj.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2016. március 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]