Maxwell (mértékegység)
A maxwell (jele: Mx) a mágneses fluxus (Φ) mértékegysége a CGS-mértékegységrendszerben (centiméter-gramm-másodperc).[1]
Történet[szerkesztés]
A mértékegység nevét James Clerk Maxwell után kapta aki létrehozta az egységes elektromágneses elméletet. A maxwell CGS-mértékegység, használatát az 1900-ban Párizsban tartott Nemzetközi Elektromossági Kongresszuson ajánlották.[2] Ezt a gyakorlati egységet korábban line-nak[3] nevezték, amely Faraday mágneses térének ívelt mágneses erővonalként történő megfogalmazását tükrözi,[4] amelyet ő mágneses indukciós vonalnak nevezett.[3] Gyakran a kiloline (10 3 line) és megaline (10 6 line) egységeket alkalmazták, mert az 1 line egység nagyon kicsinek bizonyult a jelenségek mérésekor.[4]
A maxwellt mint a mágneses fluxus egységét egyhangúlag megerősítették a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság 1930. júliusi oslói plenáris ülésén.[5] 1933-ban a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság elektromos és mágneses magnitúdók és egységek bizottsága javasolta a méter-kilogramm-másodperc rendszer (MKS, Giorgi-rendszer) alkalmazását, és a weber nevet javasolták a mágneses fluxus (Φ) mértékegységére a különböző nemzeti bizottságok jóváhagyásával, amelyet 1935-ben sikerült elérni.[6] A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság ezáltal a webert a mágneses fluxus mértékegységként fogadta el.
Meghatározás[szerkesztés]
A maxwell egy nem SI-mértékegység.[7]
- 1 maxwell = 1 gauss × cm2
1 maxwell a fluxus, ha egy 1 négyzetcentiméteres felületen, arra merőlegesen 1 gauss erősségű mágneses tér halad át.
A mágneses fluxus SI-egysége a weber, amelyet 1946-ban határoztak meg.[8]
- 1 maxwell = 10 −8 weber
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Maxwell (unit) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ International Bureau of Weights and Measures (2006), The International System of Units (SI) (PDF) (8th ed.), ISBN 92-822-2213-6 https://web.archive.org/web/20210604163219/https://www.bipm.org/documents/20126/41483022/si_brochure_8.pdf p. 128
- ↑ Séance de cloture, Congrès International d'électricité. Paris: Gauthier-Villars, 354. o. (1901. április 26.) (in French)
- ↑ a b {{{title}}}
- ↑ a b Klein, H.A.. The science of measurement: A historical survey. Dover, 481. o. [1974] (1988. április 26.)
- ↑ Kennelly. „Conference of the Symbols, Units and Nomenclature (S. U. N.) Commission of the International Union Of Pure and Applied Physics (I. P. U.), At Paris, in July, 1932, and its Results”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 19 (1), 146. o.
- ↑ Kennelly (1935. április 26.). „I.E.C. adopts MKS system of units”. Electrical Engineering 54, 1377. o. DOI:10.1109/EE.1935.6538821.
- ↑ Non-SI units accepted for use with the SI, and units based on fundamental constants (contd.). SI Brochure: The International System of Units (SI) [8th edition, 2006; updated in 2014]. Bureau International des Poids et Mesures. [2019. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 19.)
- ↑ International Bureau of Weights and Measures (2006), The International System of Units (SI) (PDF) (8th ed.), ISBN 92-822-2213-6 https://web.archive.org/web/20210604163219/https://www.bipm.org/documents/20126/41483022/si_brochure_8.pdf p. 144