Marder

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marder
A Bundeswehr egyik Marder 1A3-asa
A Bundeswehr egyik Marder 1A3-asa

Fejlesztő ország Németország
Háborús részvétel2022-es orosz invázió Ukrajna ellen
Általános tulajdonságok
Személyzet3+5 fő
Hosszúság6,79 m
Szélesség3,24 m
Magasság2,98 m
Tömeg28,5 tonna
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzatismeretlen
Elsődleges fegyverzet20 mm-es Rheinmetall MK 20 Rh 202 gépágyú
1 db MILAN indító
Másodlagos fegyverzet1 db 7,62 mm-es MG 3 géppuska
Műszaki adatok
MotorMTU MB 833 Ea–500 típusú, V6-os dízelmotor
Teljesítmény441 kW (600 LE)
Felfüggesztéstorziós rugók
Sebesség75 műúton km/h
Fajlagos teljesítmény15,47 kW/t
Hatótávolság520 km
A Wikimédia Commons tartalmaz Marder témájú médiaállományokat.

A Marder (jelentése nyest) az 1960-as évek második felében Nyugat-Németország szárazföldi hadereje számára kifejlesztett lánctalpas páncélozott szállító harcjármű, amellyel a HS 30 lövészszállítót kívánták leváltani. Az 1971-ben hadrendbe állított jármű ma is szolgálatban van. Az eredetileg Marder nevet viselő járművet a Marder 2 típusjelű programmal kívánták leváltani, ettől kezdve az eredeti jelölése egy 1-es számmal kiegészült (Marder 1). A váltótípus fejlesztésének felfüggesztését követően több korszerűsítési programot hajtottak végre (A1, A3, A5), jelenleg a Marder 1A5 típusváltozat tekinthető a legkorszerűbbnek. Műszaki állapotuk azonban még így sem mindig kielégítő, ezért leváltásuk a Puma típusnevű lövészpáncélossal fog történni a 2010-es években.

Körülbelül 2100 darabot gyártottak, a Bundeswehren kívül a chilei hadsereg is rendszeresített a német hadrendből kivont koros járművekből mintegy 200 felújított példányt. A görög kormány is érdeklődött 500 kivont Marder után, azonban 2007-ben az orosz BMP–3 mellett döntöttek (430 darab BMP–3HEL).

Maga az alváz az 1970-es évek második felében kifejlesztett argentin TAM (Tanque Argentino Mediano) harckocsi alapjait képezte, melyet a TAMSE gyár gyártott a Henschel segítségével. A gyárban VCTP (Vehículo de Combate Transporte de Personal) néven szintén gyártották lövészszállító változatát, illetve önjáró tüzérségi eszközök is kifejlesztésre kerültek (VCA 155 és VCLC).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Filmek
Képgalériák