Mappa (számítástechnika)

Egy mappaikon

Mappa (angolul folder) alatt az informatikában egy fájlrendszeren belüli entitást értenek, ami fájlokat és almappákat tartalmazhat. Nevezik még könyvtárnak. A DOS idejében elterjedt volt a tartalomjegyzék (directory, catalog) kifejezés is. A könyvtárak fastruktúrát alkotnak: a gyökérkönyvtárnál feljebb nem léphetünk, és onnan mehetünk le a mappák almappáinak az almappáiig, ameddig csak szeretnénk. Unix rendszereken az egész fájlrendszer egyetlen fastruktúrát alkot egyetlen gyökérrel, míg Windows rendszereken minden meghajtóhoz külön gyökérkönyvtár tartozik.

A korai operációs rendszerek (és egyes mai beágyazott rendszerek) nem támogatták a könyvtárak koncepcióját, esetleg csak egyszintű hierarchiát támogattak, tehát a könyvtárakban más könyvtárak nem, csak fájlok lehettek. Az első hierarchikus fájlrendszerek közé a UNIX fájlrendszere tartozott.

Számos operációs rendszer ismeri az aktuális könyvtár, avagy munkakönyvtár fogalmát, ahol a kiadott parancsok végrehajtódnak.

A számítógépet összefogó operációs rendszer is mappákra épül, például Windows esetében egy főkönyvtára van, és ezen kívül a rendszer részeit képezik a felhasználók adatait tároló és a programokat tároló mappák. A dossziékhoz és polcokhoz hasonlítható rendszerrel tehetjük könnyen áttekinthetővé adatainkat, és manapság már számos módon csoportosíthatóak benne a különféle fájlok, például név, létrehozás/módosítás dátuma, fájlkiterjesztés, méret stb. szerint. A mappákat és a benne lévő fájlokat kis ikonok jelzik, amik mind egy-egy típusra utalnak (természetesen DOS esetében csak szöveges megjelenítés volt, és a fájlkiterjesztések alapján kellett tájékozódnunk).

Mappák a felhőalapú tárolásban

A modern informatikában a mappák nemcsak a helyi számítógépen, hanem a felhőalapú szolgáltatásokban (pl. Google Drive, OneDrive, Dropbox) is fontos szerepet játszanak. Itt a mappák segítenek rendszerezni a dokumentumokat, és gyakran megosztási jogosultságokat is lehet hozzájuk rendelni – például ki nézheti vagy szerkesztheti az adott mappát.

Jogosultságkezelés

A mappákhoz különféle hozzáférési jogok rendelhetők: olvasás, írás, végrehajtás. Például egy rendszeradminisztrátor beállíthatja, hogy egy adott felhasználó csak megtekinthesse a mappa tartalmát, de ne módosíthassa azt. Ez különösen fontos többfelhasználós rendszerekben vagy hálózatokon.

Virtuális és szimbolikus mappák

Egyes rendszerekben léteznek virtuális mappák, amelyek valójában nem tartalmaznak adatokat, csak hivatkozásokat (linkeket) más helyeken lévő fájlokra vagy mappákra. Unix/Linux rendszerekben például használhatók szimbolikus linkek, amelyek úgy viselkednek, mintha ott lenne egy fájl vagy mappa, de valójában egy másik helyre mutatnak.

Indexelés és keresés

Modern operációs rendszerek indexelik a mappák tartalmát, hogy a keresések gyorsabbak legyenek. Ez azt jelenti, hogy a rendszer előre „felkészül” a keresésekre, és nem kell minden fájlt újra átvizsgálnia.

Mappaformátumok és metaadatok

Egyes speciális alkalmazások (pl. fotókezelők vagy játékok) egyedi mappastruktúrákat használnak, amelyek metaadatokat is tartalmazhatnak – például a képekhez fűzött címkéket, időbélyegeket, vagy játékszintek mentett állapotait.