Manitu
Manitu az észak-amerikai indián törzsek közül az algonkinok elképzelte személytelen természetfeletti erő, a számos "szellem" egyike.
Az algonkin indiánok hite szerint a természet és az élet közötti egyensúlyt és kapcsolatot a szellemek teremtik meg, és ebben kiemelkedő szerepe van "Gicsi Manitunak", azaz "a nagy szellemnek", illetve ma már pontosabb fordításnak tartják a "Nagy Kapcsolat" kifejezést. Az európai "lélek" felfogástól eltérően az algonkin törzsek hitvilága szerint növényeknek, köveknek, tárgyaknak is megvan a maga kapcsolata a természettel és az élettel, azaz a maga "manituja".
A kifejezés először az útleírások alapján, majd az indiános könyvek által lett ismert Európában. Mivel az algonkinok Észak-Amerika keleti partvidékén és a mai Kanada területén éltek, ahol először kerültek kapcsolatba telepesekkel, így az első ismertté vált indián kifejezések egyike lett Európában.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Manitou című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Manitu című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.