Malonyai Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Malonyai Dezső
Malonyai Dezső.jpg
Született 1866. május 3.
Pest
Elhunyt 1916. április 22. (49 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása író, művészettörténész, néprajzkutató, pedagógus, újságíró
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Malonyai Dezső témájú médiaállományokat.

Malonyai vagy Malonyay Dezső (Pest, 1866. május 3.Budapest, 1916. április 22.) író, művészettörténész.

Élete[szerkesztés]

Sírja a Kerepesi temetőben: 20-1-19.

A gimnázium II-V. osztályait a nagykanizsai piarista gimnáziumban végezte 1877 és 1881 között, majd a VI. osztályt a pesti piaristáknál folytatta, de a VII. osztályból félévkor, 1883. februárjában rossz tanulmányi eredménye és fegyelmi okok miatt kimaradt.[1] Érettségi után Kolozsvárott szerzett filozófiai doktori és magyar–francia szakos tanári diplomát. Ezután, 1892-től itt is tanított. A Pesti Napló, később a Budapesti Hírlap tudósítója. 1893-tól Párizsban élt, ahol művészettörténeti tanulmányokat folytatott. 1896-ban Munkácsy Mihály titkáraként, az Ecce Homo budapesti millenniumi bemutatását követően visszautazott Párizsba, és leltárba vette a mester ottani műtermi állományát. Francia lapokba írt cikkeiért irodalmi díjat is kapott. Írásaiban a nagyvárosi, főként budapesti életet jeleníti meg. A 20. századi hangulatlíra előfutárának tekinthető. Rákosi Viktor Elnémult harangok című, az erdélyi nemzetiségi kérdést taglaló regényét dramatizálta, nagy közönségsikerrel. (A színműből később három filmadaptáció is készült.) 1897-től Budapesten tanított. A Petőfi Társaság tagja volt.

Szépirodalmi, kritikai írásainál jelentősebb az 1904-től, hivatalos támogatással és 25 művésszel közösen végzett népművészeti gyűjtése, melynek eredménye 1907-től jelent meg a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.-nél öt kötetben A magyar nép művészete címmel.[2] A munka mindmáig pótolhatatlan forráskiadvány.

Munkái[szerkesztés]

  • Az utolsó (regény, Bp., 1895)
  • Munkácsy Mihály élete és munkái (Bp., 1898)
  • Az a szamár Domokos meg az a másik (regény, Bp., 1901)
  • A tartódi medvehajtás (regény, Bp., 1902)
  • Katóka kegyelmes asszony. Színjáték három felvonásban (Bp., 1904)
  • Mednyánszky (Bp., 1905)
  • A magyar képírás úttörői (tanulmányok Kupeczky Jánosról, Mányoki Ádámról, Markó Károlyról, Brocky Károlyról, Barabás Miklósról, Ligeti Antalról, Thán Mórról, Liezen-Mayer Sándorról, Mészöly Gézáról, Munkácsy Mihályról, Bp., 1905)
  • Az ifiur és a többi (elbeszélések, Bp., 1905)
  • Elnémult harangok (színmű, Rákosi Viktor regényéből, Bp., 1905)
  • A fiatalok (tanulmányok Ferenczy Károlyról, Grünwald Béláról, Katona Nándorról, Magyar-Mannheimer Gusztávról, Rippl-Rónai Józsefről, Bp., 1906)
  • A Csák nemzetség (regény, Bp., 1907)
  • A gyáva (regény, Bp., ?)
  • A virtus (regény, Bp., ?)
  • Az ordító tanyán (regény, Bp., ?)
  • A Nílus országa (gyermekkönyv, Bp., ?)
  • Az Öreg Méltósága. Egy pesti gavallér története (regény, Bp., ?)
  • Szinyei Merse Pál (Bp., 1910)
  • Polgártársak (elbeszélések, Bp., ?)
  • Rodostóba!... Majdnem mese (regény, Bp., 1912)
  • Az akt. Művészekről és művészetről az akt kapcsán (Bp., 1914)
  • A magyar nép művészete, I – V. (Bp., 19071922)
Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Malonyai Dezső témában.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti gimnázium iratai, Anyakönyvek<, 1882/1883. „Az órák előtt lármás és verekedő” – írta az anyakönyvbe osztályfőnöke, Maywald József.
  2. A magyar nép művészete I-V. Eredeti nyomat szkennelt változata

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]