Makramé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A makramé csomózással készült textildíszítés szőtteseken. A francia macramé szó kiejtés szerinti átvétele (arab nyelven mikramah: hímzett fátyol). Önálló munkadarabként készítve a fonalakat kifeszített zsinórra kötik.

A makramé története[szerkesztés]

Történészek szerint arab takácsok alkalmazták először a technikát a 13. században. A csomókat a szövés befejezéseként használták pl. törölközőknél, fátylaknál. Spanyolországba a mórokkal került és innen terjedt el Európában.

A makramé ismert lett egész Európában. A 14. és a 15. században a makramé rendkívül népszerű volt Franciaországban és Olaszországban. Oltárdíszeknél alkalmazták. Művészetként a 17. század végén Angliában találkozhatunk vele először. A 19. században már mindenféle tárgy díszítésére használták a csomózást.

Elterjedése világszerte a tengerészek, felfedezők közbenjárásával történt, akik elvitték Kelet-Ázsiába és Amerikába. A hosszú utazások során a matrózok sokszor kötöttek különféle csomókat a hajókötelekre, így váltak a csomózás szakértőivé. A csomózással készített tárgyakat eladták a helyieknek, így terjedt el a csomózás művészete a világban.

A makramé népszerűvé válása az Amerikai Egyesült Államokban az 1960-as és 1970-es években volt. Az új generáció képviselői új életet leheltek a csomózás művészetébe. Ma a legkülönbözőbb tárgyak készülnek makramé technikával, beleértve a pénztárcák, falikárpitok, ékszerek, ruházat, növény akasztók, abroszok és így tovább.

A makramé sokat változott az idők során. Bár a vezérmotívuma még mindig ugyanaz, a mai tervezők sokféle anyaghoz használhatják, és kreativitásuknak köszönhetően egyre újabb területen találkozunk makramé tárgyakkal.

Makramé alapcsomók[szerkesztés]

A makramé csomózási technikával viszonylag olcsón és könnyen készíthetünk karkötőket, ékszereket. A következőkben az alapcsomókat ismertetjük, amik elsajátítása nem nehéz.

Szükséges anyagok, eszközök[szerkesztés]

Makramézáshoz elsősorban olyan fonalak, zsinórok ajánlottak, melyek elég erősek, nem bolyhosak, s a szálak könnyen csúsznak egymáson. Ilyenek a pamutfonalak, hímzőfonalak, viaszolt szálak, de szép dolgokat lehet készíteni kenderzsinórból, selyemszálból.

Elkészítése[szerkesztés]

1. A szálak felhurkolása[szerkesztés]

A szálak felhurkolásával kezdődik a munka, ha például kapoccsal szeretnénk zárni a karkötőnket, vagy épp medált készítünk nyakláncra. A hurkolást kezdhetjük elölről vagy hátulról is: a fonalat félbehajtjuk, s a hurkot átvetjük az alapon, majd a hurkon mindkét szálat átvezetjük, és szorosra húzzuk.

2. Spirálcsomó[szerkesztés]

A spirálcsomó leggyakrabban 4 szállal készül. Miután felhurkoltuk a fonalakat, a két szélső szállal csomózunk, a két középső szál a helyén marad. A bal főszálat átvezetjük a mellékszálak előtt és a jobb főszál mögött. A jobb főszálat átvezetjük a mellékszálak mögött és a bal főszál előtt. A két főszál helyet cserélt. Ismét a bal oldali főszálat vezetjük át a mellékszálak előtt és a jobb főszál mögött. A jobb oldali főszálat a mellékszálak mögött és a bal oldali főszál előtt vezetjük, majd szorosra húzzuk. Ha ezt ismételjük, a csomózásunk spirálban csavarodik.

3. Laposcsomó[szerkesztés]

A laposcsomó a spirálcsomóhoz hasonlóan készül, de nem tekeredik. A bal főszálat átvezetjük a mellékszálak előtt és a jobb főszál mögött. A jobb főszálat pedig átvezetjük a mellékszálak mögött és a bal főszál előtt. A két főszál helyet cserélt. Most a jobb oldali főszálat vezetjük át a mellékszálak előtt és a bal oldali főszál mögött. A bal oldali főszálat pedig a mellékszálak mögött és a jobb főszál előtt vezetjük, majd szorosra húzzuk. Az eddigi lépéseket ismételve a csomózásunk nem fog csavarodni.

4. Sorcsomó[szerkesztés]

A sorcsomó nagyszerűen kihasználható csomófajta, sokféle mintát, alakzatot csomózhatunk vele. 

Két irányból készíthetjük:

Balról jobbra kötött sorcsomó[szerkesztés]

A vezetőszálat a többi szál előtt vezetjük, erre kötjük a csomókat. Balról jobbra haladva a vezetőszálat a jobb kezünkben tartjuk, s a bal kezünkkel csomózunk. Az első szállal a vezetőszálon alulról fölfelé hurkot képzünk, majd alatta átbújtatjuk. Ugyanezzel a szállal ismét képzünk egy hurkot a vezetőszál köré. A szálat szorosan meghúzva kész az első sorcsomónk. A többi szállal is elkészítjük a sorcsomót.

Jobbról balra kötött sorcsomó[szerkesztés]

A vezetőszálat a többi szál előtt vezetjük, erre kötjük a csomókat. Jobbról balra haladva a vezetőszálat a bal kezünkben tartjuk, s a jobb kezünkkel csomózunk. Az első szállal a vezetőszálon alulról fölfelé hurkot képzünk, majd alatta átbújtatjuk. Ugyanezzel a szállal ismét képzünk egy hurkot a vezetőszál köré. A szálat szorosan meghúzva kész az első sorcsomónk. A többi szállal is elkészítjük a sorcsomót.

Források[szerkesztés]